Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kiadói ügyl... ----

Magyar Magyar Német Német
Kiadói ügyl... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kiadói ügylet

az az ügylet, mely által valaki, az u. n. kiadó kész vagy a készítendő irodalmi (irói), műszaki vagy művészeti munka többszörözésére, közzétételére és forgalombahozatalára a szerzőtől vagy ennek jogutódaitól (l. Szerzői jog) kizárólagos jogot szerez. Az ekként szerzett jog kiadói jog a szónak alanyi értelmében. A K.-re vonatkozó jogszabályoknak összessége a tárgyi értelemben vett kiadói jogot képezi. A K.-et nálunk a kereskedelmi törvény (8-ik cím 515-533. §§-ok) szabályozza. A munka fordításához s ennek kiadásához a kiadói jog nem ad jogot. A K. szóval vagy irásban megköthető. A példányoknak számát s azoknak árát szerződés hiányában a kiadó saját belátása szerint határozza meg. Addig, mig az összes példányok el nem keltek, a szerző munkájával nem tehet oly intézkedéseket, amelyek a K.-i jog kizárólagosságát sértenék. A K.-i jog terjedelmére a szerződés szolgál irányadóul. Kétség esetében a szerződés csak egy kiadásra szól. Kiadás alatt értjük a példányoknak számát, amelyek egy szedésről lehuzattak, s amelyeknek előállítása után a szedést szétszedik. Több kiadásnak átruházása esetében a kiadó az előbbi kiadás elkelte után azonnal új kiadást eszközölni köteles. Tiszteletdíjat a szerző csak nyilt vagy hallgatag kikötése esetében követelhet. Hallgatag kikötöttnek a tiszteletdíj akkor tekintenő, ha a körülmények szerint a munka átengedése csak tiszteletdíj mellett volt feltehető. A tiszteletdíj összegét ily esetben szakértők meghallgatásával a biróság állapítja meg. A K.-i jog meg lehet osztva akként, hogy egy-egy kiadásnak joga csak egy vagy bizonyos országokra szorítkozik. Ez főleg zeneműveknél szokásos. A K. megszünik, ha a szerződés tárgyát képező kész munka az átadás előtt a szerzőnél véletlenül elvesz; ha a szerző a munka befejezése előtt meghal, vagy egyébként véletlenül a munka elkészítésére képtelenné válik; ha a közzététel által elérendő cél a munka átadása előtt lehetetlenné vált. A szerző a szerződést felbonthatja, ha a kiadó csőd alá kerül. Bizomány (bizományi kiadás, Kommissionsverlag) az, amidőn a könyvkereskedő a munka többszörözését s közzétételét kizárólag a szerző számlájára veszi át. A bizományos kiadói jogot nem szerez. Hirlapoknak vagy folyóiratoknak, habár tiszteletdíj mellett átengedett kisebb dolgozatok, mi nálunk megjelenésük után a szerző szabad rendelkezése alá kerülnek. Másutt a K.-i jog ily dolgozatokra vonatkozólag tovább, Németországban 2 évig tart. Az 1848. évi sajtótörvény szerint sajtóvétségért, ha az első sorban felelős szerző nem tudatnék, a kiadót büntetik. A német terminologiára nézve megjegyzendő, hogy a kiadó: «Verleger», ellenben az első sorban kiadónak fordítható «Herausgeber», nem kiadó. A Herausgeber az, aki nem időszaki sajtótermékeknél többeknek irodalmi adalékaiból álló művet mint egységes egészet teszi közzé. (Lexikonszerü művek, antologiák, gyüjtemények.) Nálunk a Herausgebet is épp ugy, mint az időszaki sajtónál hason tevékenységet kifejtő «Redactcurt» szerkesztőnek nevezik. V. ö. Magyary G., A kiadói ügylet (Budapest 1893).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is