Kiel
Frigyes, német zeneszerző, szül. Siegen mellett Puderbachban
1821 okt. 7l, megh. Berlinben 1885 szept. 7. Apjától, ki falusi tanító volt,
utóbb pedig maga erején tanult zongorázni s 11 éves korában már zeneszerzői
hajlama is ébredezett; 1835. Wittgenstein-Berleberg Károly herceg maga
tanította hegedülni s 1836. már zenekarában játszatta. Majd Koburgban elméletet
tanult, 1842-44. pedig porosz kir. ösztöndíjjal Dehn Szigfridnél ellenpontot.
Ezóta Berlinben élt; 1862. a Stern-féle énekegyesület roppant sikerrel adta elő
I. requiemét (20. művét) s 1866. a zeneszerzés tanárául szerződtette; 1865. a
művészeti akadémia tagja, 1870 elején pedig az új zenei felsőiskola tanára
lett. Mint zeneszerző: nagyszabásu tehetség, klasszikus nyomokon jár; 1. számu
műve gyanánt 1850. 15 kánon jelent meg, 2. gyanánt 6 fuga; főbb művei: Missa
solemnis (1865), Stabat Mater (25. mű, 1862); hangversenymű, változatok, 3
gigue zongorára: egy gordonka- s egy brácsaszonáta; 7 vonóshármas; 3 zongora-
és 2 vonósnégyes; 2 quintett. Tanárnak is jeles volt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|