Kielmansegg

Erich gróf, osztrák politikus, miniszterelnök, szül. Hannorverában 1847 febr. 13., mint K. Ede, hannoverai miniszternek negyedik fia. A család később Ausztriába költözött. A fiatal K. Bécsben végezte a jogot, azután a közigazgatási pályára lépett, szolgált Sechshaus és Badenben, majd a czernovitzi tartományi kormányszéknél. Azután a belügyminisztériumba került és osztálytanácsossá lett, 1889 október 7. pedig Alsó-Ausztria helytartója. Ebben az állásban része volt Bécs külvárosainak egybeolvasztásában a bécsvárosi vasút létesítésében stb. A községi tanácsban és az alsó-ausztriai tartománygyülésben hatalomra emelkedő antiszemiták ellen töb alkalommal kikelt és az ő indítványára oszlatta fel a kormány a községi tanácsot is. 1895 jun. 20. a császár belügyminiszterré nevezte ki és ideiglenesen megbizta a miniszterelnökség teendőivel. Mint miniszterelnök csak kétszer nyilatkozott mostanig a birodalmi gyülésen, amidőn programmbeszédét mondotta és midőn (jul. 3.) Luegernek a «zsidó Magyarország»-ot és a dualizmust gyalázó beszédére válaszolt.

Forrás: Pallas Nagylexikon