Kihágás
a bűncselekmények egyik csoportjának neve. A hármas
felosztást követő francia rendszer a bűncselekményeket a büntetés szerint három
csoportra osztja: bűntettekre, vétségekre és kihágásokra. Ez a felosztás a
birói illetőségnek is képezi alapját akként t. i., hogy a bűntettek az
esküdtszék, a vétségek a társas biróság (tribunal correctionnel), a K.-ok az
egyes biróság hatásköréhez (tribunal de police) tartoznak. Az u. n. kettős
rendszer ellenben a bűncselekmények benső természetének alapul vétele mellett
azokat két csoportra osztja: bűntettekre és K.-okra. Az első csoportba azok a
cselekmények tartoznak, melyek valóságos jogsértést v. jogveszélyeztetést
képeznek, a másikba azok, amelyek semmiféle konkrét jogot nem sértenek, sem nem
veszélyeztetnek, hanem felismert általános veszélyességöknél fogva, vagy mert a
közrenddel ellenkeznek, a törvényhozó által büntetés terhe alatt tiltvák. A
rendszert legtökéletesebben az olasz 1890-iki btkv vitte keresztül. A magyar
btkvek a hármas felosztást követik ugyan, de a bűncselekmények benső
természetében észlelhető különbséget elismerik. A magyar btkvek szerint az első
két csoport - bűntettek és vétségek - a kettős felosztás első csoportjának
felel meg akként, hogy a súlyosabb bűntettek a bűntettek, a kevésbbé súlyos
bűntettek a vétségek csoportjába tartoznak, ugy jelesül, hogy a halállal,
fegyházzal v. börtönnel büntetett bűncselekmények bűntettek; a fogházzal v.
pénzbüntetéssel büntetett bűncselekmények pedig vétségek. Ellentétben a német
btkvvel, de sokkal helyesebben ennél az osztályozásnál nem a törvényben
megállapított absztrakt büntetési tétel, hanem a biró által alkalmazott konkrét
büntetés irányadó, ugy hogy ha börtönnel büntetendő bűncselekményt a biró a
fenforgó rendkivüli enyhítő körülményeknél fogva fogházzal bünteti, az vétséggé
lesz (l. Correctionalisatio). A rendszer kivánt a következetességben azonban a
magyar törvényhozás nem ment a végletekig, amennyiben számos valóságos
jogsértést csekély jelentőségénél fogva kihágásnak minősített (p. 2 frt értéket
meg nem haladó élelmi cikkek ellopása). A K.-okról az 1879. évi XL. t.-c. - a
magyar büntetőtörvénykönyv a K.-ról - intézkedik. Egyes K.-okat azonban más
törvények is állapítanak meg, igy az uzsoratörvény (1883. XXV.), a
részletügyletről szóló törvény (1883. XXXI.), különösen pedig az erdei K.-okat
az erdőtörvény (1879. XXXI.), a mezőrendőri K.-okat a mezőgazdaság s mezőrendőrségről
szóló törvény (1894. XII.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|