1. orosz kormányzóság Minszk, Volhinia, Podolina, Herszon,
Poltava, Csernigov között 50,998 km2 területtel, 3.110,319, 1 km2-re
61 lak. É-i, sík részét (poljecie) erdők és mocsárok borítják. K.-en a Dnyepr
menti magaslatok, Ny-on pedig a Kárpátok végső kiágazásai nyulnak a belé Ticsa
(322 m.) és Klitenka mellett vanak a legmagasabb dombjai. Végül az Uman járás és
a dombos vidéktől D-re fekvő rész egészen fátlan steppe. A folyók nagyobbára a
Dnyeprbe folynak, amely 415 km. hosszuságban határul szolgál; e folyók a
Pripet, a Teterev, az Irssel, a Zdvizs, az Irpen, a Sztugna, a Rossz és a
Tjaszmin. A Bug felé folyik a Szob és a Sziniukha. A tavak jelentéktelenek, de
a mocsarak, különösen Cserkasszi és Csigirin járásokban igen számosak. Az évi
közékhőmérsék K. városban 5,2 R., a nyári 10°, a téli - 8°. A Ny-i és DNy-i
részekben az őskőzetek az uralkodók, egyebütt az üledékes kőzetek az uralkodók;
D-en és középen a fekete föld nagyobbára 70 cm. vastagságban alkotja a talajt.
Erdők a kormányzóság 1/4-ét takarják. A gabonatermés
nagyobb, mint amennyire szükség van; a földnek mintegy 60%-a áll megművelés
alatt; a főbb termékek a rizs, árpa és búza, igen sok burgonya és cukorrépa,
továbbá kukorica, len és kender. Az állattenyésztés nem jelentős. Porcellánföldet
nyernek Kanev, vasat Radomüsszl járásban és barna szenet Jekaterinopol
közelében. A lakosok kis- és nagyoroszok, lengyelek, görögök és örmények. Az
ipar a termelt nyerstermékek feldolgozásával foglalkozik. Közel 43,000 főre rug
azok száma, akik a gyárakban találnak foglalkozást. Van K.-ban 62 cukorgyár (84
millió rubel értékü termékkel), 77 pálinka-, 40 sör-, 18 dohánygyár és 148
malom. A kereskedés főképen gabonával és cukorral foglalkozik. A vasúti vonalak
hossza 850 km. Középiskola van 19 a fiuk, és 8 a leányok számára; a szakiskolás
száma 8. K. 12 járásra van beosztva; ezek: K., Berdicsev, Vasszilkov,
Szvenigorodka, Kanev, Lipovec, Radomüszl, Szkvira, Tarascsa, Uman, Cserkasszi
és Csigirin. - 2. K. (Kio), az ugyanily nevü kormányzóságnak és járásnak,
valamint ortodox érseknek székhelye, a Dnyepr jobbpartján, közel a Deszna
torkolatához, több vasúti vonal találkozásánál, 200 m.-nyi magasságban a tenger
szine fölött az É. sz. 50° 27" 12" és a párisi K. h. 28° 10" 9"
alatt, (1893) 185,577 lak., 89 gyárral, amelyek közt legtöbb a cukorgyár és
élénk gabona-, fa- és marhakereskedéssel. A város 3 részből áll: az ó-városból,
amely a Dnyepr Ny-i partján terül el, a Poolból vagyis alsó városból és a
Pecserszkből vagyis az erősségből, amely a legmagasabb fekvésü részt alkotja;
ezekhez járul 12 külváros, amelyek közt a Pecserszktől Ny-ra fekvő Lipkbiben
számos a nyaraló. A legnagyobb forgalom a Pecserszk és az ó-város közt elhuzódó
Krestcsatikban (11/4 km. hosszu, 33 m. széles) van. A
fentnevezett városrészek külön-külön és együt is fallal vanak körülvéve. A
Dnyepren szép lánchíd 81080 méter hosszu, 1848-55. Vignoles angol mérnök terve
szerint épült) és egy vasszerkezetü vasúti híd visz át. Az ó-városban, a K.-i
nagyhercegek egykori székvárosában van a Szt. Zsófiáról elnevezett, 1037.
Vladimirovics Jaroszláv által azon helyen alapított templom, ahol a
pecsenégeken diadalt vívott ki, az alapító márvány síremlékével; ugyanezen
részben van még a Nagy Vladimir által alapított Szt. Bazil-templom, szűz Mária
születéséről elnevezett templom, amelyben Nagy Vladimir nagyanyja, Olga van
eltemetve. A Pecserszk a legjobban megerősített rész; itt vannak a legfőbb
hivatalok, kaszárnyák, arzenálok és különösen azon kolostor, amely évenkint sok
ezer búcsujárót csal K.-be. Ezen kolostort a XI. sz.-ban Hilarion alapította.
Egykoron a szerzetesek cellái a magaslat belsejében, a mészkőbe bevágott kis, nyolcszögletü
fülkék voltak, amelyekhez keskeny és 2 m. magas folyosók vezettek és amelyek
jelenleg kápolnákul szolgálnak és néhányukban drága szövetekbe takart, mumiákká
aszott holttesteket tartanak nyilt koporsókban. A szerzetesk jelenlegi cellái
egy nagy udvar körül földszint épültek; hozzájuk az Antonius és Theodosiuss
életéből vett freskóképekkel díszített «szent kapu» vezet el. Szebb épületek,
illetőleg emlékek még a cári palota, a városháza, az egyetemi épület, a
Terescsenko-palota képgyüjteménnyel, a Krescsinszkij-emlék (1805. felállított
oszlop kereszttel azon helyen, ahol állítólag Vladimir fiait megkeresztelték),
a Vladimir-emlék, a Chmelnickij Bogdán lovagszobra stb. Kulturális intézményei
közül első helyen áll az 1588. Vilnában alapított egyetem, amelyet 1833. hoztak
át K.-be (1891) 1982 hallgatóval, akik közt legtöbb az orvosnövendék,
csillagvizsgálóval, nagy könyv - és egyéb szertárakkal; van K.-nek papi
főiskolája, 5 fiu- és 3 leány-gimnáziuma, reáliskolája, 2 zeneiskolája, 8
tudományos társulata, 20 ujsága, illetőleg folyóirata stb. K.-et a hagyomány
szerint Kij, Scsek és Koriv testvérek alapították. Az orosz források szerint
880. Novgorodból az ottani nagyfejedelmek K.-be tették át a székhelyöket és
1037. Jaroszláv egész Oroszország fővárosává emelte és 1157-ig az is maradt.
Ekkor Bololubszkij Vladimirba tette át székhelyét és K. hanyatlásnak indult. Az
oroszok belviszályai közben 1205. a lengyelek foglalják el. 1239. Batu khán
tatár várossá teszi és 80 évig az is marad. 1320. elfoglalják a litvánok. 1481.
elpusztítja Mengi-Hirei, a krimi tatár khán. 1516-1667-ig ismét lengyel uralom
alatt áll. 1667. azonban az andrusszovi békében az oroszok végleg visszakapják
és 1710. a lengyelek, törökök és krimi tatárok ellen viselt háborukban
főhadiszállásukká teszik. 1796. fölállították a mai terjedelmében a K.-i
kormányzóságot.
Forrás: Pallas Nagylexikon