Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kijev... ----

Magyar Magyar Német Német
Kijev... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kijev

1. orosz kormányzóság Minszk, Volhinia, Podolina, Herszon, Poltava, Csernigov között 50,998 km2 területtel, 3.110,319, 1 km2-re 61 lak. É-i, sík részét (poljecie) erdők és mocsárok borítják. K.-en a Dnyepr menti magaslatok, Ny-on pedig a Kárpátok végső kiágazásai nyulnak a belé Ticsa (322 m.) és Klitenka mellett vanak a legmagasabb dombjai. Végül az Uman járás és a dombos vidéktől D-re fekvő rész egészen fátlan steppe. A folyók nagyobbára a Dnyeprbe folynak, amely 415 km. hosszuságban határul szolgál; e folyók a Pripet, a Teterev, az Irssel, a Zdvizs, az Irpen, a Sztugna, a Rossz és a Tjaszmin. A Bug felé folyik a Szob és a Sziniukha. A tavak jelentéktelenek, de a mocsarak, különösen Cserkasszi és Csigirin járásokban igen számosak. Az évi közékhőmérsék K. városban 5,2 R., a nyári 10°, a téli - 8°. A Ny-i és DNy-i részekben az őskőzetek az uralkodók, egyebütt az üledékes kőzetek az uralkodók; D-en és középen a fekete föld nagyobbára 70 cm. vastagságban alkotja a talajt. Erdők a kormányzóság 1/4-ét takarják. A gabonatermés nagyobb, mint amennyire szükség van; a földnek mintegy 60%-a áll megművelés alatt; a főbb termékek a rizs, árpa és búza, igen sok burgonya és cukorrépa, továbbá kukorica, len és kender. Az állattenyésztés nem jelentős. Porcellánföldet nyernek Kanev, vasat Radomüsszl járásban és barna szenet Jekaterinopol közelében. A lakosok kis- és nagyoroszok, lengyelek, görögök és örmények. Az ipar a termelt nyerstermékek feldolgozásával foglalkozik. Közel 43,000 főre rug azok száma, akik a gyárakban találnak foglalkozást. Van K.-ban 62 cukorgyár (84 millió rubel értékü termékkel), 77 pálinka-, 40 sör-, 18 dohánygyár és 148 malom. A kereskedés főképen gabonával és cukorral foglalkozik. A vasúti vonalak hossza 850 km. Középiskola van 19 a fiuk, és 8 a leányok számára; a szakiskolás száma 8. K. 12 járásra van beosztva; ezek: K., Berdicsev, Vasszilkov, Szvenigorodka, Kanev, Lipovec, Radomüszl, Szkvira, Tarascsa, Uman, Cserkasszi és Csigirin. - 2. K. (Kio), az ugyanily nevü kormányzóságnak és járásnak, valamint ortodox érseknek székhelye, a Dnyepr jobbpartján, közel a Deszna torkolatához, több vasúti vonal találkozásánál, 200 m.-nyi magasságban a tenger szine fölött az É. sz. 50° 27" 12" és a párisi K. h. 28° 10" 9" alatt, (1893) 185,577 lak., 89 gyárral, amelyek közt legtöbb a cukorgyár és élénk gabona-, fa- és marhakereskedéssel. A város 3 részből áll: az ó-városból, amely a Dnyepr Ny-i partján terül el, a Poolból vagyis alsó városból és a Pecserszkből vagyis az erősségből, amely a legmagasabb fekvésü részt alkotja; ezekhez járul 12 külváros, amelyek közt a Pecserszktől Ny-ra fekvő Lipkbiben számos a nyaraló. A legnagyobb forgalom a Pecserszk és az ó-város közt elhuzódó Krestcsatikban (11/4 km. hosszu, 33 m. széles) van. A fentnevezett városrészek külön-külön és együt is fallal vanak körülvéve. A Dnyepren szép lánchíd 81080 méter hosszu, 1848-55. Vignoles angol mérnök terve szerint épült) és egy vasszerkezetü vasúti híd visz át. Az ó-városban, a K.-i nagyhercegek egykori székvárosában van a Szt. Zsófiáról elnevezett, 1037. Vladimirovics Jaroszláv által azon helyen alapított templom, ahol a pecsenégeken diadalt vívott ki, az alapító márvány síremlékével; ugyanezen részben van még a Nagy Vladimir által alapított Szt. Bazil-templom, szűz Mária születéséről elnevezett templom, amelyben Nagy Vladimir nagyanyja, Olga van eltemetve. A Pecserszk a legjobban megerősített rész; itt vannak a legfőbb hivatalok, kaszárnyák, arzenálok és különösen azon kolostor, amely évenkint sok ezer búcsujárót csal K.-be. Ezen kolostort a XI. sz.-ban Hilarion alapította. Egykoron a szerzetesek cellái a magaslat belsejében, a mészkőbe bevágott kis, nyolcszögletü fülkék voltak, amelyekhez keskeny és 2 m. magas folyosók vezettek és amelyek jelenleg kápolnákul szolgálnak és néhányukban drága szövetekbe takart, mumiákká aszott holttesteket tartanak nyilt koporsókban. A szerzetesk jelenlegi cellái egy nagy udvar körül földszint épültek; hozzájuk az Antonius és Theodosiuss életéből vett freskóképekkel díszített «szent kapu» vezet el. Szebb épületek, illetőleg emlékek még a cári palota, a városháza, az egyetemi épület, a Terescsenko-palota képgyüjteménnyel, a Krescsinszkij-emlék (1805. felállított oszlop kereszttel azon helyen, ahol állítólag Vladimir fiait megkeresztelték), a Vladimir-emlék, a Chmelnickij Bogdán lovagszobra stb. Kulturális intézményei közül első helyen áll az 1588. Vilnában alapított egyetem, amelyet 1833. hoztak át K.-be (1891) 1982 hallgatóval, akik közt legtöbb az orvosnövendék, csillagvizsgálóval, nagy könyv - és egyéb szertárakkal; van K.-nek papi főiskolája, 5 fiu- és 3 leány-gimnáziuma, reáliskolája, 2 zeneiskolája, 8 tudományos társulata, 20 ujsága, illetőleg folyóirata stb. K.-et a hagyomány szerint Kij, Scsek és Koriv testvérek alapították. Az orosz források szerint 880. Novgorodból az ottani nagyfejedelmek K.-be tették át a székhelyöket és 1037. Jaroszláv egész Oroszország fővárosává emelte és 1157-ig az is maradt. Ekkor Bololubszkij Vladimirba tette át székhelyét és K. hanyatlásnak indult. Az oroszok belviszályai közben 1205. a lengyelek foglalják el. 1239. Batu khán tatár várossá teszi és 80 évig az is marad. 1320. elfoglalják a litvánok. 1481. elpusztítja Mengi-Hirei, a krimi tatár khán. 1516-1667-ig ismét lengyel uralom alatt áll. 1667. azonban az andrusszovi békében az oroszok végleg visszakapják és 1710. a lengyelek, törökök és krimi tatárok ellen viselt háborukban főhadiszállásukká teszik. 1796. fölállították a mai terjedelmében a K.-i kormányzóságot.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is