Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kijevi csat... ----

Magyar Magyar Német Német
Kijevi csat... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kijevi csata

887. táján volt a Deneper gázlóin átkelt magyarok s Igor és Oleg oroszai közt. Róla több krónikás emlékezik, de cak a Névtelen jegyző szól részletesen. Szerinte a magyarok egyenesen Lebediából kimenve érintették Kijevet s ő és a kirónikások egy része általán hallgat az Etelközben való tartózkodásról. Az orosz vezérek - a Névtelen szerint - nagyon megrémültek a magyarok közeledésén; mert hallották, hogy Álmos ivadéka azon Attilának, kinek ősapáik adót fizettek. Mégis ellenállásra készülődtek s a velök barátságos kunok hét vezérét szólították segítségre. Álmost a «Szentlélek segítette». A neki tulajdonított buzdító beszédben ebekhez és legyekhez hasonlította az oroszokat és a kunokat s még a görög s persa történelemből is bizonyítgatott volna. ellenségeiken mint szoktak győzni a szkíthák. A magyarok első támadása elől az ellenségnek a «vár»-ba kellett zárkóznia. A győzők egészen a falakig nyomultak s «a kunok tar fejeit Álmos vezér vitézei ugy aprítják vala, mint a nyers tököt». Mialatt a sereg egy része ostromszerek beszerzésén fáradozott, a másik portyázva járta be a város környékét, hódoltatta, rabolta az oroszokat. Rendszeres víváshoz csak a megszállás második hetében láthattak. A lovasok leszálltak s hágcsókat támasztottak a «falak»-hoz, mire a kijeviek békekövetséget küldtek Álmoshoz és főembereihez, kérve, «ne űzzék ki uraikat székeikből». Álmos évenként 10,000 márka aranyat (7-800,000 mai forint) követelt az eleségen, öltözeteken stb. kivül. A kijevi és susdali vezérek ezt elfogadván, saját fiaikat küldték kezesekül. Egyúttal ajánlták, szálljanak Pannoniába, megy ugyis Attiláé volt valaha. Száz kun gyermeket, 40 teherhordó tevét, tömérdek menyét- és nyestbőrt sé sok más ajándékokon kivül orosz módon nyergelt és fölszerelt 1000 lovat küldtek a magyaroknak. Amellett Ed, Edömér, Böngér, Ete, Acsád, Vajta és Ketel kun vezérek odahagyták a velök szövetséges oroszokat, Álmos lábaihoz borultak, urukká és veérökké fogadták s kötésöket esküvel erősítették. A Kijev alatt vívott csata nen krónikások költeménye; a dolog lényegére nézve, hogy az orosz és magyar nép Kijev alatt érintkezett először, kétségtelenül igazuk van és Szt. Vladimir nagyherceg 1008. szent Mihály kijevi templomában az egyik domborművön meg is örökítette azt a jelentet, midőn egy orosz harcos magyar vitézt döf át. A XI. sz.-ban Kijevben magyar utcát, magyar kaput említnek, környékén pedig magyar mezőt vagy partot, hol a magyarok sátrai (kibitkái) álltak. Oleg fejedelem (879-912) kelet felé csakhamar várakat építtetett a barbárok ellen, mivel a magyarok egy ízben már Kijevig nyomultak s a Deneper pusztaságain a besenyők is megvetették lábaikat. A K.-ról a Névtelennél tudákosan kiszinezett költői hagyományokat külön hőskölteményben dolgozta fel Debreceni Márton (A Kievi csata. Kiadja Mikó Imre gróf, Pest 1854, N. 8-r. XXXIX. és 367. lap). V. ö. Fülöp Áron, Debreceni Márton és a kióvi csata, Szatmár 1887. 8 r. 100 lap; Kunn, Relationes, II. 51-61. és 81-83.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is