Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kikinda... ----

Magyar Magyar Német Német
Kikinda... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kikinda

(Nagy-), rend. tan. város Torontál vármegyében, (1891) 3758 házzal és 22,768 lakossal (1850. 13,866), kik között 3519 magyar, 5719 német, 434 oláh s 12,855 szerb, hitfelekezet szerint 8484 róm. kat., 13,207 gör. kel., 144 ág. evang., 117 helv. és 670 izraelita van. Nagy-K. a vmegye legcsinosabb városai közé tartozik, melyet a befásított Nagy-utca két részre oszt. Székhelye a járási szolgabirói hivatalnak, egy kir. törvényszéknek, járásbiróságnak, kir. közjegyzőségnek, csendőrszárnya- és szakaszparancsnokságnak, van községi (6 oszt.) magyar gimnáziuma, felső leányiskolája, keresk. és iparostanonciskolája és szövőiskolája. Itt jelenik meg a Torontáli Közlöny (XIV. évf., szerk. Kiss Károly) és a Délvidék (II. évf., szerk., Szörényi Lipót és Koos István) címü hetilap és a Torontálmegyei Gazdasági Egyesület Értesítője (IX. évf., szerk. Bartók Géza). Kereskedelme és forgalma élénk, gabonakereskedelme és malomipara jelentékeny. Üzleti életét pénz- és hitelintézetei emelik, u. m. két takarékpénztár, népbank, takarék- és előlegegylet; az osztr.-magy. bank itt mellékhelyiséget tart fenn. Van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala, telefonállomása, postatakarékpénztára. 28,623 ha. területü határa termékeny, s jó gabonát, gyümölcsöt (eper) és bort terem; a marhatenyésztés is jelentékeny. Nagy-K. azelőtt székhelye volt a róla nevezett kiváltságos délmagyarországi szerb kerületnek, melyhez kivüle még Mokrin, Keresztur, Jozefova, Karlova, Basahid, Frányova, Melence, Kumánd és Taras községek tartoztak; ezek szerb lakosságának legnagyobb része 1752-53. népesíté be a községeket, amiőn a tisza-marosi határőrvidék feloszlattatott. A kerületnek (1870) 62,209 lakosa volt. Az 1876. évi XXX. t.-c. a kerületet Torontál vmegyébe kebelezte és a lakosság a kincstári földeket magához váltotta.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is