Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
kikötő dock
kikötő harbor
kikötő harbour
kikötő haven
kikötő landing sta...
kikötő port
kikötő roads
kikötő felé... inbound
kikötő szár... check
kikötő-mede... camber
kikötőárboc... mooring mas...
kikötőbak bollard
kikötőbak cleat
kikötőbakho... to moor to ...
kikötőbe be... to put into...
kikötőbe be... inbound
kikötőbe ér... to fetch
kikötőbe ke... we must mak...
kikötőben h... to put into...
kikötőben h... roadster

Magyar Magyar Német Német
kikötő & ré... Hafen (r)
kikötőhely Anfahrt (e)...
kikötőhely ... Landungspla...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kikötő

(ném. Hafen; ol. porto; ang. port), a tengeri, valamint a belvizi hajók kikötésére szolgáló hely, mely a szél, a hullámok és a jégzajlás romboló hatása ellen természetes fekvésénél fogva v. mesterségesen készített berendezései által védve van. Főkellékei: terjedelmesség, elegendő mély viz, jó horgonytalaj, előnyös meteorologiai helyi viszonyok, veszély nélküli megközelíthetése a hajók által, továbbá az áruk elhelyezésére szolgáló tárházak, a hajók rakodását elősegítő műszaki építmények. Tengeri hajók részére K. gyanánt többnyire a belföldi forgalmat közvetítő vonalakon, folyamtorkolatok mellett, a tengerpart mentén épített városok szolgálnak. A K.-hely maga egy öböl, p. Fiume, Triest, vagy egy folyam torkolata, mint Havra, New-York, nemkülönben a folyam maga, amennyiben ez hegymenetben tengeri hajók által hajózható, igy Hamburg, Stettin stb. Ha egy öböl nem nyulik oly mélyen a partvidékbe, hogy a K. az oldalszelek és hullámcsapások ellen védve legyen, vagy ha a K. bejárata homoklerakodásoknak van kitéve, melynek folytán a viz mélysége sokszor rohamosan apad, ugy a K. mindkét oldalán kőrakások, kőpartok vagy molók emeltetnek, mint amilyenek Európának északi K.-iben, Svédországot kivéve, láthatók. Ha az öbölben erős viharok dühöngenek és ha az a szél uralkodó, mely a sík tenger felől az öböl bejárata felé fúj, ugy ilyen szelek ellen magasra épített kőrakások, hullámtörő gátak adnak a hajóknak menedéket. A gát maga rendesen körív-alakban a tengerben építtetik s 2 vége nem függ össze a szárazfölddel, hanem a nyitott bejáratot alkotja, mint p. Cherbourg és Plymouthban, vagy az egyik vége a szárazföldet éri, mint p. Fiuméban. A molókat és hullámtörőket, melyek 1-5 méterig emelkednek ki a vizből, ennekelőtte nagy gonddal faragott és cementtel összekötött kövekből építették, újabb időben azonban cementöntvényekből, vagy kockalaku tömbökből csinálják, melyek a meghatározott helyen egyszerüen elsülyesztetnek, a nélkül, hogy helyes fektetésökre nagy gondot fordítanának, mely a hullámlökéseknek feladata marad. Minden K. két részre osztható, a külső K.-re vagy révre és a belső K.-re, mely utóbbit maga a folyam képezheti (Hamburg), vagy pedig mesterségesen készített medencékből áll (Cherbourg, Southampton). A rév nyitott, ha a part egyenes vonalban húzódik vagy csak kevéssé kanyarodó, ugy hogy a viharok ellen csak egy irányban nyujt menedéket, és zárt rév, ha a partnak legalább egy félkörhöz hasonló kanyarodása folytán a hajókat több irányból jöhető szélrohamok ellen védi. A külső és belső K. oly helyeken, ahol az apály és dagály különbözete nagy, sokszor egy csatorna által köttetik össze, amelyen a hajók járnak, de annak hajózhatása is rendesen csak a dagály tartamának idejére esik. A belső K. célja a hajók rakodását és esetleges javítását, szél és hullámcsapásoktól függetlenül eszközölhetni, mely csak akkor érthető, ha a belső K. fekvésénél fogva a szél és hullámok ellen körülzáró magaslatok, vagy mesterséges készített védművek által biztosítva van. A rakodás teljesítése után a vitorlás hajók a külső K.-be vontattatnak, hol horgonyon maradván, útjoknak megkezdésére a kedvező időt és szelet bevárhatják. A forgalom minőségére nézve van kereskedelmi K., melyben a forgalmat kizárólag vagy tulnyomóan kereskedelmi célok képezik, igy Fiume, Triest, Hamburg, Lodon, Stettin, Marseille, New-York, Havanna, Lissabon stb., és hadi K., melyek tulnyomólag vagy kizárólag a hadi tengerészet céljait szolgálják, mint: Pla, Cherbourg, Toulon, Portsmouth, Kiel, Kronstadt, Karlskrona, Spezia stb. Oly K.-k, melyek kereskedelmi és hadi célokra egyidejüleg szolgálnak, két részre vannak osztva, egyik a kereskedelemé, másik a hadi tengerészeté, p. Pola, Danzig, Kronstadt, Koppenhága, Nápoly, Brooklyn, Plymouth stb.

A K.-i építkezések belső berendezése is a célnak megfelelőleg különböző. A kereskedelmi K.-k kőpartjai mentén rakodóhelyek, raktárak, félszerek vannak, melyekhez az áruk könnyebb szállíthatása végett a vasúti indóháztól sínhálózat vezet. Egyes raktár-csoportok vámsorompók által elzáratnak, nehogy áruk és portékák az ország belsejébe a vámdíj lefizetése nélkül továbbíttassanak, hasonlóképen vannak hajórakodó helyek és raktárak, hol bizonyos hajó-áruk be- és kirakása és bármily irányban való tovaszállítása megvámoltatás nélkül eszközölhető. Szabad-K. oly K., ahol az áruk, portékák a K.-ben és annak körletében vámmentesek, azonban a belföldi vámterület határának átlépésénél vám alá esnek. Nagyobb forgalmu kereskedelmi K.-ben a hajó előrészének megvizsgálhatás végett száraz és úszódockok, valamint hajócsúsztató készülékek, nemkülönben hajógyárak, sólyák és gépműhelyek szükségesek. Egy hadi K. iránt táplált követelések már nagyobbak és változatosabbak, miután a haditengerészet a hajójavításokon kivül még az új hajók építésével is foglalkozik, azokat páncéllal ellátja, ágyukkal felszereli stb. Az ily K. tehát azon épületek kivételével, melyek a gazdászati kezelés céljaira szolgálnak, még sok már műhelyekkel, segélygépek, sólyák, úszó és száraz dockok, szénraktár és már anyagraktárakkal rendelkezik, melyekben hajók, gépek és ezek alkatrészei, csónakok, horgonyok, propellerek alkotják a tengerszertárt, mely rendesen kőfallal körülkerítve egy nagy területet magába zár és ezer meg ezer munkást, kézművest és tengerészt foglalkoztat. A hadi K. azonkivül ugy a tenger, mint a szárazföld felől ellenséges támadás és lövegtűz ellen várak, parti erődök, ütegsáncok, páncéltornyok által védve vannak, igy Pola, Portsmouth, Kiel, Cherbourg stb. A K. bejárata azonkivül háboru idején elsülyesztett hajók által elzáratik, esetleges, a járt vizet jelző hajózási jelek eltávolíttatnak. Egy K. használhatósága főleg a viznek mélységétől függ, mely legalább egy méterrel legyen nagyobb, mint a K.-t felkereső legnagyobb hajónak merülése, továbbá a horgonytalaj minőségétől. Belvizi K.-knél a viz medrének talajminősége kevésbbé fontos, miután a hajók csak a legritkább esetben vetnek horgonyt, hanem a part mentén kiköttetnek, vagy erős kötelek és láncokkal, különösen e célra a mederbe vert cölöpökhöz köttetnek. Dagály-K.-k azok, melyekbe nagyobb hajók csak dagály idején mehetnek. Az ily K.-nek keskeny bejáratai az apály kezdetén elzáratnak, ugy hogy a bennök lévő viz le nem folyhatván, a magas vizállás megmarad. A belső K. partjait, medencéit a partomlások meggátlása végett kövekkel burkolják és kőpartnak vagy rakpartnak (quai) hivják, más helyen a partot a mederbe vert cölöpökkel és arra szögezett gerendákkal biztosítják, cölöpzetpart. A legnagyobb kőpartja Liverpoolnak van, hol a Mersey folyónak jobbpartján 60 medence, a balparton Birkenhead felé 40 medence terül el egymás mellett. A kőpartból a rakodó és hajó K.-helyei gyarapítása céljából még nagy kőtömbökből épített gátak nyulnak ki a tengerbe vagy a járóviz irányában, mely gátak nálunk az olasz molo név alatt ösmeretesek, Angliában és Észak-Amerikában pedig piers névvel illetik. Számos ily piers, melyek azonban csak facölöpökből állanak, van New-Yorkban az East és North River mentén. A kikötők medrének mélyebbítése kotrógépek által történik. Ott, hol a helyi viszonyok, illetve az apály és dagály közötti magasságkülönbözet ezt megengedi, a leülepedett anyagnak eltávolítását egy mesterségesen előidézett áramlattal eszközlik. Ugyanis dagály idejében egy erre a célra épített medencét vizzel megtöltenek s csak a legmélyebb apály idejében eresztik ki. A viz nagy erővel tódulván ki, az ár magával ragadja a leülepedett anyagrészeket és igy kitisztítja a K. medrét. Ezen visszatóduló árnak irányát sokszor a folyamba épített kőgátak által is szabályozzák.

A folyami K.-k első sorban a hajóknak a jégzajlás ellen való megvédésére szolgálnak és többnyire a folyam partjával párhuzamosan a folyamba épített kő-, v. földhányásokból, gátakból állanak, melyek hegymeneti vége a parthoz kapcsolt, alsó völgymeneti vége pedig nyitott és a bejáratot képezi. Az ilyen, a hajókat a jégzajlás ellen biztosító építményeket téli K.-nek nevezik. Halász-K.-k oly kisebb K.-k, melyekben csak halászbárkák találhatnak oltalmat. A különös célnak megfelelőleg, vannak azonkivül fa-K., petroleum K.-k, mely a tűzveszély miatt a rendes K.-től távolabb vannak és a kőolaj elhelyezésé végett külön petroleummedencéjük van, továbbá szükség-K.-k, melyeket a hajók csak kényszerüségből, a viharnak kikerülése v. más késtető ok folytán keresnek fel; szerződéses K.-k Japán és Khinában, melyek csak az államok által kötött szerződések alapján állanak nyitva idegen hajók számára, továbbá honi K.-k, vagyis azon hely, ahol az illető hajó a hivatalos hajóregiszterbe bejegyeztetett stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is