Kisszótár
Címszavak véletlenül
|
Kikötő(ném. Hafen; ol. porto; ang. port), a tengeri, valamint a belvizi hajók kikötésére szolgáló hely, mely a szél, a hullámok és a jégzajlás romboló hatása ellen természetes fekvésénél fogva v. mesterségesen készített berendezései által védve van. Főkellékei: terjedelmesség, elegendő mély viz, jó horgonytalaj, előnyös meteorologiai helyi viszonyok, veszély nélküli megközelíthetése a hajók által, továbbá az áruk elhelyezésére szolgáló tárházak, a hajók rakodását elősegítő műszaki építmények. Tengeri hajók részére K. gyanánt többnyire a belföldi forgalmat közvetítő vonalakon, folyamtorkolatok mellett, a tengerpart mentén épített városok szolgálnak. A K.-hely maga egy öböl, p. Fiume, Triest, vagy egy folyam torkolata, mint Havra, New-York, nemkülönben a folyam maga, amennyiben ez hegymenetben tengeri hajók által hajózható, igy Hamburg, Stettin stb. Ha egy öböl nem nyulik oly mélyen a partvidékbe, hogy a K. az oldalszelek és hullámcsapások ellen védve legyen, vagy ha a K. bejárata homoklerakodásoknak van kitéve, melynek folytán a viz mélysége sokszor rohamosan apad, ugy a K. mindkét oldalán kőrakások, kőpartok vagy molók emeltetnek, mint amilyenek Európának északi K.-iben, Svédországot kivéve, láthatók. Ha az öbölben erős viharok dühöngenek és ha az a szél uralkodó, mely a sík tenger felől az öböl bejárata felé fúj, ugy ilyen szelek ellen magasra épített kőrakások, hullámtörő gátak adnak a hajóknak menedéket. A gát maga rendesen körív-alakban a tengerben építtetik s 2 vége nem függ össze a szárazfölddel, hanem a nyitott bejáratot alkotja, mint p. Cherbourg és Plymouthban, vagy az egyik vége a szárazföldet éri, mint p. Fiuméban. A molókat és hullámtörőket, melyek 1-5 méterig emelkednek ki a vizből, ennekelőtte nagy gonddal faragott és cementtel összekötött kövekből építették, újabb időben azonban cementöntvényekből, vagy kockalaku tömbökből csinálják, melyek a meghatározott helyen egyszerüen elsülyesztetnek, a nélkül, hogy helyes fektetésökre nagy gondot fordítanának, mely a hullámlökéseknek feladata marad. Minden K. két részre osztható, a külső K.-re vagy révre és a belső K.-re, mely utóbbit maga a folyam képezheti (Hamburg), vagy pedig mesterségesen készített medencékből áll (Cherbourg, Southampton). A rév nyitott, ha a part egyenes vonalban húzódik vagy csak kevéssé kanyarodó, ugy hogy a viharok ellen csak egy irányban nyujt menedéket, és zárt rév, ha a partnak legalább egy félkörhöz hasonló kanyarodása folytán a hajókat több irányból jöhető szélrohamok ellen védi. A külső és belső K. oly helyeken, ahol az apály és dagály különbözete nagy, sokszor egy csatorna által köttetik össze, amelyen a hajók járnak, de annak hajózhatása is rendesen csak a dagály tartamának idejére esik. A belső K. célja a hajók rakodását és esetleges javítását, szél és hullámcsapásoktól függetlenül eszközölhetni, mely csak akkor érthető, ha a belső K. fekvésénél fogva a szél és hullámok ellen körülzáró magaslatok, vagy mesterséges készített védművek által biztosítva van. A rakodás teljesítése után a vitorlás hajók a külső K.-be vontattatnak, hol horgonyon maradván, útjoknak megkezdésére a kedvező időt és szelet bevárhatják. A forgalom minőségére nézve van kereskedelmi K., melyben a forgalmat kizárólag vagy tulnyomóan kereskedelmi célok képezik, igy Fiume, Triest, Hamburg, Lodon, Stettin, Marseille, New-York, Havanna, Lissabon stb., és hadi K., melyek tulnyomólag vagy kizárólag a hadi tengerészet céljait szolgálják, mint: Pla, Cherbourg, Toulon, Portsmouth, Kiel, Kronstadt, Karlskrona, Spezia stb. Oly K.-k, melyek kereskedelmi és hadi célokra egyidejüleg szolgálnak, két részre vannak osztva, egyik a kereskedelemé, másik a hadi tengerészeté, p. Pola, Danzig, Kronstadt, Koppenhága, Nápoly, Brooklyn, Plymouth stb. A K.-i építkezések belső berendezése is a célnak megfelelőleg különböző. A kereskedelmi K.-k kőpartjai mentén rakodóhelyek, raktárak, félszerek vannak, melyekhez az áruk könnyebb szállíthatása végett a vasúti indóháztól sínhálózat vezet. Egyes raktár-csoportok vámsorompók által elzáratnak, nehogy áruk és portékák az ország belsejébe a vámdíj lefizetése nélkül továbbíttassanak, hasonlóképen vannak hajórakodó helyek és raktárak, hol bizonyos hajó-áruk be- és kirakása és bármily irányban való tovaszállítása megvámoltatás nélkül eszközölhető. Szabad-K. oly K., ahol az áruk, portékák a K.-ben és annak körletében vámmentesek, azonban a belföldi vámterület határának átlépésénél vám alá esnek. Nagyobb forgalmu kereskedelmi K.-ben a hajó előrészének megvizsgálhatás végett száraz és úszódockok, valamint hajócsúsztató készülékek, nemkülönben hajógyárak, sólyák és gépműhelyek szükségesek. Egy hadi K. iránt táplált követelések már nagyobbak és változatosabbak, miután a haditengerészet a hajójavításokon kivül még az új hajók építésével is foglalkozik, azokat páncéllal ellátja, ágyukkal felszereli stb. Az ily K. tehát azon épületek kivételével, melyek a gazdászati kezelés céljaira szolgálnak, még sok már műhelyekkel, segélygépek, sólyák, úszó és száraz dockok, szénraktár és már anyagraktárakkal rendelkezik, melyekben hajók, gépek és ezek alkatrészei, csónakok, horgonyok, propellerek alkotják a tengerszertárt, mely rendesen kőfallal körülkerítve egy nagy területet magába zár és ezer meg ezer munkást, kézművest és tengerészt foglalkoztat. A hadi K. azonkivül ugy a tenger, mint a szárazföld felől ellenséges támadás és lövegtűz ellen várak, parti erődök, ütegsáncok, páncéltornyok által védve vannak, igy Pola, Portsmouth, Kiel, Cherbourg stb. A K. bejárata azonkivül háboru idején elsülyesztett hajók által elzáratik, esetleges, a járt vizet jelző hajózási jelek eltávolíttatnak. Egy K. használhatósága főleg a viznek mélységétől függ, mely legalább egy méterrel legyen nagyobb, mint a K.-t felkereső legnagyobb hajónak merülése, továbbá a horgonytalaj minőségétől. Belvizi K.-knél a viz medrének talajminősége kevésbbé fontos, miután a hajók csak a legritkább esetben vetnek horgonyt, hanem a part mentén kiköttetnek, vagy erős kötelek és láncokkal, különösen e célra a mederbe vert cölöpökhöz köttetnek. Dagály-K.-k azok, melyekbe nagyobb hajók csak dagály idején mehetnek. Az ily K.-nek keskeny bejáratai az apály kezdetén elzáratnak, ugy hogy a bennök lévő viz le nem folyhatván, a magas vizállás megmarad. A belső K. partjait, medencéit a partomlások meggátlása végett kövekkel burkolják és kőpartnak vagy rakpartnak (quai) hivják, más helyen a partot a mederbe vert cölöpökkel és arra szögezett gerendákkal biztosítják, cölöpzetpart. A legnagyobb kőpartja Liverpoolnak van, hol a Mersey folyónak jobbpartján 60 medence, a balparton Birkenhead felé 40 medence terül el egymás mellett. A kőpartból a rakodó és hajó K.-helyei gyarapítása céljából még nagy kőtömbökből épített gátak nyulnak ki a tengerbe vagy a járóviz irányában, mely gátak nálunk az olasz molo név alatt ösmeretesek, Angliában és Észak-Amerikában pedig piers névvel illetik. Számos ily piers, melyek azonban csak facölöpökből állanak, van New-Yorkban az East és North River mentén. A kikötők medrének mélyebbítése kotrógépek által történik. Ott, hol a helyi viszonyok, illetve az apály és dagály közötti magasságkülönbözet ezt megengedi, a leülepedett anyagnak eltávolítását egy mesterségesen előidézett áramlattal eszközlik. Ugyanis dagály idejében egy erre a célra épített medencét vizzel megtöltenek s csak a legmélyebb apály idejében eresztik ki. A viz nagy erővel tódulván ki, az ár magával ragadja a leülepedett anyagrészeket és igy kitisztítja a K. medrét. Ezen visszatóduló árnak irányát sokszor a folyamba épített kőgátak által is szabályozzák. A folyami K.-k első sorban a hajóknak a jégzajlás ellen való megvédésére szolgálnak és többnyire a folyam partjával párhuzamosan a folyamba épített kő-, v. földhányásokból, gátakból állanak, melyek hegymeneti vége a parthoz kapcsolt, alsó völgymeneti vége pedig nyitott és a bejáratot képezi. Az ilyen, a hajókat a jégzajlás ellen biztosító építményeket téli K.-nek nevezik. Halász-K.-k oly kisebb K.-k, melyekben csak halászbárkák találhatnak oltalmat. A különös célnak megfelelőleg, vannak azonkivül fa-K., petroleum K.-k, mely a tűzveszély miatt a rendes K.-től távolabb vannak és a kőolaj elhelyezésé végett külön petroleummedencéjük van, továbbá szükség-K.-k, melyeket a hajók csak kényszerüségből, a viharnak kikerülése v. más késtető ok folytán keresnek fel; szerződéses K.-k Japán és Khinában, melyek csak az államok által kötött szerződések alapján állanak nyitva idegen hajók számára, továbbá honi K.-k, vagyis azon hely, ahol az illető hajó a hivatalos hajóregiszterbe bejegyeztetett stb. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is |
|