Kimaródás

(excoriatio), a bőr legfelületesebb rétegének (a szarurétegnek) körülirt helyen kisebb-nagyobb mértékben való hiánya. K. támadhat külső mekanikus inger, p. horzsolás v. leggyakrabban vakarózás folytán. Támadhat azonban valamely betegség folyamán oly módon, hogy valamely bőrelváltozás felhámfoszlássá alakul át; p. felületes hólyagcsa, melynek alapját és fedő rétegét is a szaruréteg képezi, megrepedhet s ekkor azon helyen felhámfoszlás látszik. A viszketés okozta vakarás alkalmával a körmök behatása folytán lehorzsolódnak a bőr szarurétegének felületes sejtsorai, de néha megesik, hogy a vakarás oly erővel történik, hogy még a szaruréteg alatt levő Malpighi-féle réteg, sőt az irharéteg is vakarási vonal helyén csekély nedv, illetőleg vér kiszivárog, mely pörkké beszáradva, sárgás, illetőleg barnás vonal alakjában felütőbbé teszi a felhámfoszlást. A K. gyógyulása önként bekövetkezik oly módon, hogy a felhámfoszlás alapján levő sejtek szaporodása által a felhámfoszlás által tönkrement sejtek mind lelökődnek s a K. helyén teljesen ép, sima bőrfelület támad.

Forrás: Pallas Nagylexikon