Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
kioszk bandstand
kioszk kiosk
kioszt to allocate...
kioszt to allot
kioszt to assign
kioszt to deal out...
kioszt to dispense...
kioszt to distribu...
kioszt to dole out...
kioszt to give out...
kioszt to hand out...
kioszt to issue
kioszt to mete out...
kioszt to pass out...
kioszt to portion ...
kioszt to proporti...
kioszt to section ...
kioszt to share ou...
kioszt to zonk it ...
kioszt (jut... to mete

Magyar Magyar Német Német
kioszt & ki... zuteilen

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kiosz

(Chios, törökül Szakisz-Adasszi), 1. sziget Kis-Ázsia nyugati partjain; Szamosz és Leszbosz közt fekszik, s az 1881-iki földrengés előtt az Egei-tenger görög szigetei közt a legszebb volt. A 826,7 km2 területü szigetet északon kopár mészhegyek övezik, melyeknek legmagasabb (1264 m.) csúcsa az Oros (régente Hagiasz Iliosz); déli része dombos vidék, s csak közepén, a főváros körül síkság, melyet narancs- és citromerdők födnek. Éghajlata száraz; egy-két patak öntözi földjét, mely az ókorban hires volt termékenységéről. Most bort, olajat, gyapotot, fügét, déli gyümölcsöket és főleg mézgát termel. A sziget a Dsezairi-Bari-Szefid török villajet alá tartozik, és (a kis körülfekvő szigeteket is hozzászámítva) 59,000 lakossal birt, az aga s egy görög püspök székhelye; kikötőjét, melynek két világító tornya van, (1890) 828 hajó, 589,782 tonnatartalommal látogatta. Története összefolyik a jónokéval, akik a dór vándorlás után elfoglalták. Kyros óta a persák birtokolták, azután hol Athén szövetségese, hol ellenfele (peloponnezusi háboru) volt, Nagy Sándor óta pedig a többi görög városok sorsában osztozott. A művészetek korán kifejlődtek K.-ban; a Melas által alapított tekintélyes szobrásziskola négy nemzedéken át fentartotta magát; az epikus költészetet a homeridák iskolája művelte, mert K. is azon hét város egyike volt, ahol Homer született; Jon ditirambokat, elégiákat irt, Theopompos hires történetiró volt. Mint a pergamumi birodalom része Kr. e. 133. Rómához csatoltatott, s aztán, a birodalom megoszlása után, a bizanci császárok birták 1346., mikor a genovai Maona és később a Giustiniani társulat gyarmatosította. 1566. a törökök elfoglalták, s kiváló előjogokkal ruházták föl a szigetet, mely ekkor érte virágzása aranykorát. Az 1822-iki görög felkelés alkalmával a törökök csaknem egészen elpusztították K.-t, mely csak lassan tért magához; 1881 (ápr. 3-11.) a földrengés pusztította el, melynek 3000 ember élete s K. városa teljesen áldozatul esett. V. ö. Eckenbrecher, Die Insel Chios (Berlin 1845); Henriet, Mémoire sur les tremblements de terre de l"île de Chio (Marseille 1884).

2. K. (Ghio, tör. Gemlik), ősrégi kikötőváros Kis-Ázsiában, Khodavendikjár török vilajetben, a Márvány-tenger Indsir Limán nevü öble mentén. A niceai érsek székhelye, 7050, többnyire görög lakossal, akik selyem-, gyapju- és olajbogyókereskedéssel foglalkoznak. A porta hajógyárai itt vannak. K.-t a monda szerint Herakles alapította; Miletos gyarmata volt és a hellén korban Prusias volt a neve.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is