Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Királyhegy... ----

Magyar Magyar Német Német
Királyhegy... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Királyhegy

(Königsberg, Kralova hola), az Alacsony-Tátra legkeletibb tagja, mely Liptó és Gömör vármegyék határán melkedik, Ny-ról K-re húzódva. A hegységet egy 1407 méter mély hágó (Pohorellától É-ra) választja el a Vapenica csoporttól (1692 m.), mig K-en a pusztamezői völgyelés és a Csuntava nyerge képezi a határt a Gömör-Szepesi-érchegység felé. D-felé a K. a Garam völgyére ereszkedik, É-i lejtői a Fekete-Vág völgyére szólnak. A főgerinc magasabb csúcsai az Andresovo (1521 m.), Orlava (1841 m.), Királyhegy (1943 m.) és Királyszikla (Kralova szkala, 1734 m.); D-i oldalágai igen rövidek, É-i ágai hosszabbak s nagyobb völgyképződésre alkalmasak. Maga a K. Sumjác, Telgárt és Teplicska községek határai között emelkedik s enyhén emelkedő, széles hátu gerincet képez, melyek oldalait erdőségek, nagyobbára fenyvesek borítják, mig hátát havaslegelők foglalják el. A K. alapkőzete a gnájsz-, csillám- és kloritpala, melyek a magasabb pontokat kizárólag alkotják, nyulványait az agyagpala különféle nemei, továbbá porfir-, triász- és dolomitmészkő foglalják el. Mindezen rétegek a K. ÉK-i lábánál a vulkáni melafir által törettek át és részben felemeltettek. A hegységben vas, réz, ezüst és arany is előfordul s a régibb időben az utóbbi kettőt bányászták is Sumjác vidékén, bár nem nagy eredménnyel; a vasércek csak szórványosan fordulnak elő, miért is azok kizsákmányolására, dacára az itt közelben fekvő vasgyárak szükségleteinek, eddig kevés gond fordíttatott. Forrásokban és vizekben a K. felette gazdag s K-i tövében egymáshoz közel fakad a Garam, Gölnic és Fekete-Vág. Éghajlata már magasságánál fogva zord, csapadékokban igen gazdag; a tél 6 hónapig s tovább tart, a tavaszi mezei munka május elsejére, a betakarítás szept. elsejére esik. Hófuvatagjai igen nagyok. Az erdei tenyészet nem nagyon változatos, mert leginkább fenyőfélékre szorítkozik; előfordul itt luc-, jegenye-, veres és erdei fenyő, a magasabb régiókban törpefenyő. Az erdő határa a D-i oldalon 1609 m., az É-in 1400-1500; a törpefenyő 1709 m.-ig hatol fel. Patakjaiban pisztráng és rák, erdeiben medve, farkas, hiuz, róka, görény, menyét, hölgymenyét, kövi és nemes nyest, vadmacska, vidra, borz és morga, a madarak közül kiabáló sas, kánya, héja, karvaly, vércse, füles bagoly fordul elő. Hasznos vadból őz, szarvas, nyul, császármadár, süket- és nyirfajd, fürj, haris és fogoly gyakori. A K. D-i tövében, a Garam völgyében számos község fekszik, az É-i oldalon csak Teplicska község van s több erdőőri lak., nagyobbára a vizek duzzasztására s faúsztatás céljából épített vizfogók mellett. A K. bármely oldalról könnyen mászható meg s a hegységnek ugy K-i, mint Ny-i szakaszán eléggé járható utak visznek a gerincen keresztül. A K. a történelemben és a mondákban is szerepel; a csúcstól D-re levő várromszerü sziklacsoportokról azt tartja a monda, hogy ott vadászat alkalmával Mátyás király lakmározott volna s e felirást vésette volna egy sziklába: Hic fuit Mathias rex, comedit ova sex.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is