Királyi előadások
(propositiones regiae), 1848 előtt közjogunkban a korona
által elkészített, s tárgyalás végett az országgyülés elé terjesztett
tárgysorozat. Az országgyülés az által vette kezdetét, hogy azt a király
személyesen vagy királyi biztos által megnyitotta, s trónbeszéd mellett a K.-at
a rendeknek átadta. A K. a felső és alsó tábla vegyes ülésében felolvastattak.
A K. tehát egyik módja volt annak, miként az országgyülési tanácskozás és
határozás alá tartozó tárgyak az országgyülés elé hozattak; a másik mód a Karok
és Rendek kivánalmai (postulatumai) voltak, melyeket, ha tárgyukat valamely
sérelem miatt emelt panasz képezte, sérelmeknek (gravamen) nevezték. A K. ugy
látszik Zsigmond király korából erednek. Szokás volt a K.-at a meghivó királyi
levelekben a vármegyékkel közölni. A K. tárgyalása minden más tárgyat
megelőzött, azok elintézése előtt, 1791-ik év előtt már tárgy tárgyalás alá
rendszerint vehető nem volt. Ez is ismételten élénk vitákra adott alkalmat,
mert nem egyszer megörtént, hogy a K. letárgyalása után az országgyülést hamar
berekesztették, s igy az országgyülés kivánalmaival szóhoz nem juthatott. A K.
első sorban tárgyalását rendelték az 1495. XXV. és az 1723. VII. t.-cikkek, s
még az 1791. XIII. t.-cikk biztosította a nemzetet, «hogy a K. kellően
tárgyaltatván, az összes KK. és RR. minden jogos sérelmei mindenik
országgyülésen valósággal és mulhatlanul orvosoltassanak: arról a király minden
jövendő időkben is királyi tisztjénél fogva gondoskodni fog».
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|