Királyi itélőtábla

1868-ig a pesti K. a királyi Kuriának része volt, elnöke a királyi személnyök (Personalis Praesentiae Regiae in Judiciis Locumtenens), kit régi szokás szerint a köznemesek sorából neveztek ki. Az 1723. XXV. t.-cikk szerint 23 tagból állott, ezek között 2 főpap, 2 főúr, az alnádor, alországbiró, a 4 itélőmester és a királyi ügyek igazgatója. Két közbirót a primás nevezett ki. Idővel a szükséghez képest a birói tagok száma jelentékenyen emelkedett. Ez a K. azokban a perekben, melyekben a gyökeres jogot (l. o.) kellett bizonyítani, továbbá a privilegiumok érvényét s értelmezését tárgyaló, valamint országgyülési perekben, felségsértési, hűtlenségi, nagyobb hatalmaskodási, lázadási, pénzhamisítási s más fontosabb bűnesetekben mint elsőfoku biróság, egyéb esetekben mint felebbviteli biróság járt el, s 1848-ig - két főpap és két főúr kivételével - az alsó táblának egyik alkatrésze is volt. Polgári ügyekben az 1868. LIX., bűnvádi ügyekben az 1871. XXXI. t.-cikk a K. elsőfoku birói hatóságát megszüntette, azóta tehát a K. kizárólag felebbviteli biróság. Az 1868. LIV. t.-cikkel megállapított birói szervezettel a K. megszünt a királyi Kuria alkatrészét képezni. A legújabb időkig a pesti, illetve budapesti K.-án kivül még csak egy K. volt Marosvásárhelyen az erdélyi részekre kiterjedő hatáskörrel. Ezt az állapotot a felső biróságok előtt is életbeléptetendő szóbeliség és közvetlenséggel összeegyeztethetlennek, de különben is tarthatatlannak ismertetvén fel, több K.-áknak felállítása általánosan érzett szükséggé vált. Ez a mozgalom, mely a K. feloszlása vagy az u. n. decentralizáció név alatt ismeretes, az 1890. XXV. t.-cikkben vezetett eredményre. Ez a törvény az eddigi két K. helyett 11 K.-t állított fel; és pedig: Budapest, Debrecen, Győr, Kassa, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Pécs, Pozsony, Szeged és Temesvár székhelyekkel. Az újonan szervezett K.-k 1891 máj. 1. kezdték meg működésüket. A budapesti K. most is a legnagyobb,a mennyiben kerületéhez 12 törvényszék tartozik. A budapesti K. továbbá, Erdély kivételével, az egész országra kiterjedő hatáskorrel is bir, a mennyiben felségsértés, a király s a királyi ház tagjainak bántalmazása, királysértés, hűtlenség, lázadás és pénzhamisítás eseteiben a budapesti királyi törvényszék az egész országra - Erdélyt kivéve - kiterjedő külön birósági hatáskorrel birván, ezekben az esetekben a másodfoku birói hatóságot csakis a budapesti K. gyakorolja, mint amelynek kerületéhez a budapesti királyi törvényszék tartozik. Az erdélyi részekre ezekben a bűnperekben csak a marosvásárhelyi királyi törvényszék bir hatáskörrel, másodfokban tehát a marosvásárhelyi K. jár el. Gyakorlati birói vizsgát csak a budapesti K.-nál, ügyvédi vizsgát a budapestinél és Erdélyben a marosvásárhelyi K.-nál lehet tenni. A K. egy-egy elnök (a budapestinél ideiglenesen egy alelnök is), továbbá megfelelő számu tanácselnökök és birákból állanak. Az összes itélőbirák létszámának maximuma 245-ben van törvényileg meghatározva. A budapesti K. elnöke hivatalánál fogva s annak tartama alatt a főrendiháznak tagja. A K. hatáskörében az 1883. VI. s főleg az 1893. XVIII. t.-cikkek idéztek elő változást. Az első annyiban, a mennyiben bizonyos csekélyebb fontosságu a királyi járásbiróságok hatásköréhez tartozó bűnesetekben (könnyü testi sértés vétsége, puszta pénzbüntetéssel büntetendő becsületsértés vétsége s néhány kihágás) a királyi törvényszékek mint másodfoku, a K. mint harmadfoku biróság járnak el. Mig a második törvény a sommás eljárás alá tartozó polgári pereken a felebbezési biráskodást kizárólag a királyi törvényszéknek, mint felebbezési biróságnak itélete ellen, mint felülvizsgálati biróság jár el azokban a perekben, amelyekben a per tárgyának értéke 500 forintot meg nem halad. A K. az egyes biróságtól felebbvitt ügyekben háromtagu, a törvényszékektől felebbvitt ügyekben öttagu tanácsban határoz.

Forrás: Pallas Nagylexikon