Királyi jog

(Jus Regium), a magyar magánjogban az ország szt. koronájának hatósága (Jurissdictio Sacrae Regni Coronae), amelynél fogva a korona az összes földbirtokot képviseli s közvetlenül minden magánjogi birtoknak alapja. A királyi adomány is nem egyéb, mint a királyi jognak az adományosra való átruházása. Ezen alapul a magyar jognak az az alapelve, hogy minden nemesi birtok eredetileg a szt. koronától függött s két csatorna van, amelyen ahhoz visszatér, a magszakadás t. i. és a hűtlenség. Ha a nemesi birtok a két csatorna egyikén tényleg is visszatért a koronára, vagyis a korona a reá visszaszállt birtoknak tényleg is birtokába jutott, nyilvános K.-ról (Jus Regium apertum), ellenkező esetben, ha t. i. a jogilag a koronára visszaszállt birtokot tényleg más tartotta hatalmában, lappangó K.-ról (Juss Regium latens) szólunk. Ez utóbbi alatt tehát a koronát már megillető, de a korona által nem érvényesített K.-ot kell érteni. Ezen alapszik az u. n. peres adomány, vagyis oly adomány, mely, miután nem járt s nem járhatott az adományozott jószágnak tényleges átadásával, mert az adományozott jószágot a korona maga sem birta, nem más, mint az adományozott jószágban lappangó s a korona által nem érvényesített K.-nak átengedése. Az átengedett K. alapján az adományos a jószágot per útján tartozott keresni. Ily értelemben a K. a peres adománynak egyik adományozási címét képezte. A K. 100 év alatt évült el. Az ősiség eltörlésével a K. gyakorlati jelentőségét elvesztette.

Forrás: Pallas Nagylexikon