Királyi Kuria
(Főméltóságu, Excelsa Curia (Regis) 1848-ig, azután a magyar
birósági szervezetnek 1861. az országbirói értekezlet által visszaállítása óta
1868-ig Magyarországnak felső országos birósága s legfőbb itélőszéke.
Jogtörténeti eredetét azok a törvényszékek képezik, melyeket az ország nagy
birái birói társaikkal együtt a király székhelyén tartották (in Cuia Regis). Az
1723-iki szervezés szerint két részből állott, ugymint a főméltóságu
hétszemlyes táblából (Excelsa Tabula Septemviralis) és a tekintetes királyi
itélőtáblából (Inclya Tabula Regia Judiciaria); 1840 óta (1840. XV. t.-c. II.
rész 6. §-a) ezekhez, mint a K.-nek külön önállásu osztálya a váltó
feltörvényszék (Forum appelatorium cambiale) járult. Az 1868. LIV. t.-c.
(törvénykezési rendtartás) által megállapított birósági szervezet szerint az
országnak legfőbb törvényszéke, mely a magyar királyi Kuria néven a legfőbb
birói hatóságot gyakorolta s két szakosztályra oszlott. Az egyik mint
semmitőszék a semmiségi esetekben, a másik mint harmadfolyamodásu itélőszék
érdemleges kérdésekben határozott. Érvényes határozathozatalra az elnökön kivül
6, a semmitőszéknél azonban a harmadbiróság eljárásból felmerült semmiségi
panaszok eseteiben legalább 10 birói tagnak jelenléte kivántatott. Az 1881.
LIX. t.-c. a semmitőszék külön szakosztályát megszüntette. A most is érvényes
törvény 2. §-a szerint a «magyar K.» az a biróság, mely Magyarországban
(Horvát- és Szlavonországok kivételével) a legfőbb birói hatóságot gyakorolja.
A K., ha a felebbvitel öt tagu tanácsban hozott királyi táblai határozat ellen
van intézve, vagy ha a kir-ályi táblákra vonatkozó illetékesség-öszeütközési
kérdés döntendő el, 7 tagu, más ügyekben 5 tagu tanácsban határoz. Polgári
ügyekben a hazai biróságok között felmerült illetékességi összeütközések
elintézése szinte a K.-nak jogköréhez tartozik, mig bűnügyekben az illetékesség
szabályozása csak a királyi táblák között vagy különböző királyi itélő táblák
területén fekvő első folyamodásu biróságok között felmerült összeütközések
esetében tartozik a K.-ra, ellenben az ugyanazon királyi itélő tábla területén
fekvő első biróságok között felmerült illetékességi összeütközéseket első
fokban az illetékes királyi itélő tábla, másodfokban a K. dönti el.
Halálbüntetésre szóló jogerős itéletek a K. kebelében alakított kegyelmi tanács
elé kerülnek véleményezés végett. Az 1881. LIX. t.-c. 101. §-a szerint a magyar
K. az országbiróból mint elnökből, a legfőbb itélőszéki tanácselnökökből és a
semmitőszéki és legfőbb itélőszéki osztályok biráiból alakult. Az 1883 márc.
29. gyilkos kéz által kimult Majláth György volt az utolsó országbiró, ki a K.
elnöki tisztét viselte. Az 1884. XXXVIII. t.-c. szerint addig, mig a K.
szervezése iránt a törvényhozás végleg intézkedik, a magyar K. áll egy
elnökből, egy másodelnökből, hét tanácselnökből és a fiumei s tengerészeti
ügyek két előadójával együtt 62 rendes biróból. Az elnök és a másodelnök a
hivatal alapján s annak tartama alatt az 1885. VII. t.-c.-kel újonan szervezett
főrendiháznak is tagja. Az 1891. XVII. t.-c., miután a Budapesten elhelyezett
királyi törvényszékek, - u. m. a budapesti, a pestvidéki és a kereskedelmi és
váltótörvényszék - elnökeit a K. rendes biráinak létszámába sorozta, a rendes
birák létszámát 65-re fölemelte; az 1893. XXXII. t.-c. a mutatkozó szükséghez
képest számfeletti itélő biráknak kinevezését megengedte s ezeknek legnagyobb s
meg nem haladható számát 3-ban állapította meg. A számfeletti itélőbiró a
legközelebbi üresedés esetén kineveztetése sorrendjében a rendes létszámu birák
sorába lép. Az 1877. V. t.-c. s a most említett 1893. XXXII. t.-c.-kel az
igazságügyminiszter felhatalmazást nyert, hogy a királyi itélőtáblai birákat a
K.-nál kisegítő birákul alkalmazhasson. A nyugdíjtörvény rendelkezésétől
eltérőleg a K. itélő birái nem a 65-ik, hanem a 70-ik életévök betöltésével
lépnek nyugalomba, kivéve, ha az igazságügyminiszter őket hivataluk
folytatására felszólítja és szolgálni kivánnak. A K. jelenleg 7 polgári és 5
büntető tanácsra oszlik. A 3-ik polgári tanácsba az úrbéri és bánya-ügyek, a
4-ikbe a kereskedelmi, váltó- és csőd-ügyek tartoznak. A K. döntvényeiről, l.
Döntvény.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|