Királykő
a Brassói- vagy Barcagsági-hegycsoport legnyugatibb tagja,
mely Fogaras vmegye és Románia határán emelkedik s a hegycsoport többi
tagjaitól a Törcsvári-szorossal van elválasztva. A K. Romániából, D-É-i
irányban magyar földre húzódik, ahol ÉK-felé fordulva, Zernyestig tolja végső ágait.
Rendkivül vad s szagatott hosszu szilkagerincet képez, melynek legmagasabb
csúcsa a Nagy-K., 2241 m. magas, mig a K-felé előretolt Kis-K. 1814 m.-ig
emelkedik. a két csúcs derékszög alatt találkozván egymással, a
vadregényességéről ismeretes Krepatura szakadékot (l. o.) zárja körül. A K.
előhegyek nélkül emelkedvén fel, rendkivül nagyszerü képet nyujt. Geologiailag
a K. juramész-tömegeinek feküjét jegőcös palák képezik, a Krepaturában fehér
mészkő, de Zernyest táján csillámpala lép fel. Egyik érdekes részlete a
Propasta völgy. A K.-t Zernyest felől szokták megmászni, mire egy nap
szükséges. A Siebenbürgische Karpathen-Verein menedékházat épített a K.-n, az
erdőöv határán. V. ö. Filtsch J. W., Die Stadt Kronstadt und deren Umgebung
(Bécs 1886, 116-125 l.); Emke uti kalauz (268 l.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|