Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
kisajátítás... appropriati...
kisajátítás... expropriati...

Magyar Magyar Német Német
Kisajátítás... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kisajátítás

(expropriatio). A tulajdonjog fogalmánál fogva a tulajdonos a tulajdonát képező dologgal és pedig ugy annak állagával, mint haszonvételeivel korlátlanul szabadon rendelkezhetik s abból minden mást kizárhat. A tulajdonjognak ezt a feltétlenségét korlátolja a K., amelynek erejénél fogva valamely dolgot a tulajdonostól annak akarata ellenére is el lehet venni. A közérdek ezt néha elkerülhetetlenné teheti s ez a közérdeknek elsőbbsége a magánérdek fölött képezi a K.-nak jogi igazolását. De éppen azért, mert a K. kétségtelenül a magánjognak sérelme s a magánjognak a közérdeknek feláldozása, a jogbiztonság a K.-nak törvény által való szabályozását követeli, mely szabályozásnál a jogállamnak két főszempontot kell szem előtt tartani. Először, hogy K. csak akkor engedtessék meg, ha azt a közérdek követeli, másodszor hagy a K. a magánjognak lehető kiméletével történjék s az elkobzott magánjogért a tulajdonos kártalaníttassék. Hazánkban a K.-t elősször az 1868. évi LV. t.-c., Budapestre nézve az 1868. LVI. t.-c. szabályozta, melyek helyébe később az 1881. XLI. t.-c. lépett. A törvény szerint K.-nak csak közérdekből és ebből is csak a törvény által taxitive felsorolt esetekben van helye. Ilyen esetek p. közutak, közhidak, vasutak építése, folyóvizek szabályozása, mocsarak lecsapolása, árviz elleni védelem, távirdák, állami épületek s intézetek felállítása, hadi erődítések; községekben új utcák, terek, viz-, gázvezetékek létesítése; még tovább terjed a K.-jog törvényhatósági joggal felruházott és 10 ezernél több lakossal biró rendezett tanácsu városokban s még tovább Budapest szék- és főváros területén; amott jelesül utcák és közterek szabályozására, közegészségügyi, forgalmi, kereskedelmi és közbiztonsági, Budapesten ezeken felül még közművelődési, szépítési v. bármely más közcélre szolgáló középületek és intézetek létesítésére, nagyobbítására, berendezésére. A K.-jogot a kereskedelmi, illetőleg a földmívelési miniszter engedélyezi. Tárgyát csak ingatlan dolog képezheti, de a K.-t sem az ingatlannak, sem a tulajdonosnak minősége nem akadályozhatja. A K. célja v. a tulajdonjognak v. az ingatlan ideiglenes használatának megszerzése. A tulajdonjog megszerzése mindig tehermentesen, tehát az ingatlanon fekvő terhek elenyésztetésével történik. A K.-t valódi és teljes kártalanítás mellett kell eszközölni. Számításba veendő tehát nemcsak a kisajátított ingatlannak értéke, hanem a K. folytán a tulajdonosnak okozott s a törvényben körülirt egyéb értékveszteség és költségtöbblet. A kártalanítást rendszerint készpénzben kell kifizetni. A K.-i eljárásra, mely a K.-ra jogosított által a törvény rendeleteinek megfelelően készítendő K.-i terv alapján történik, a közigazgatási hatóság, jelesül az illetékes közigazgatási bizottság kebeléből alakítandó bizottság, melynek határozatai ellen a miniszterhez lehet felfolyamodni, a kártalanítási eljárásra a birtokbiróságot képező kir. törvényszék illetékes. Egyezség hiányában a kártalanítási összeg becslési eljárás útján állapítandó meg. A kir. törvényszék határozatai ellen a kir. táblához és a m. k. Kuriához, két foku felebbezésnek van helye, a kézbesítést követő 8 nap alatt. A K.-ra jogosult a kártalanítási határozat jogerőre emelkedése után lép birtokba, melyben őt az illetékes közigazgatási hatóság megvédeni tartozik, viszont a kártalanítási összeget 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett köteles lefizetni. A K.-i eljárással járó költségeket a kisajátító viseli. Az ideiglenes K. tartama a tulajdonos beleegyezése nélkül 3 éven tul nem terjedhet. A kártalanítást itt évi haszonbér képezi, melyhez az ideiglenes használat megszüntével esetleg mutatkozó értékcsökkenésért adandó kártérítés járul. Ez a törvény azokban az esetekben, melyekben a K. oly vállalatok v. munkálatok céljaira történik, amelyek a magyar korona országainak közös, tehát Horvátországra is kiterjedő törvényhozásának v. kormányának vannak fentartva, Horvátországra is érvényes. V. ö. Melha K., A kisajátításról (Budapest 1889); Csuka S., Vasútkisajátítási kézikönyv (u. o. 1875). L. még Erdei kisajátítási jog.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is