Kisbirtokosok országos földhitelintézete
1880. alakult, felállításáról az 1879. XXXIX. t.-c.
intézkedett, amely különböző állami kedvezményeket biztosított számára, sőt
mindjárt megalakulásakor a kincstár maga 1/2 millió
forinttal alapító lett. Szövetkezeti alapra van fektetve. Tagjai kétfélék,
vannak közöttük alapítók és ezeken kivün tagja mindenki, aki kölcsönt vesz fel
tőle. Csupán jelzálogi biztosítás mellett ad kölcsönt földbirtokra. 300 frttól
kezdve bárkinek kölcsönöz; egy-egy kölcsönösszeg maximuma 20,000 frtban van
megállapítva s rendszerint nem haladhajtja felül a birtok értékének felét. Az
intézet kölcsöneit záloglevelekben adja, de a zálogleveleket maga értékesíti,
előre tudatván a felekkel, hogy a záloglevelek minden 100 frtnyi névértékéért
hány frt készpénz fog kifizetni. Ez idő szerint 41/2 és
5%-kal kamatozó zálogleveleket bocsátanak ki s a kamaton felül csekély kezelési
költséget számítván fel, olyan egyenlő félévi annuitásokat állapítanak meg,
hogy 15, 17, 22, 331/2 vagy 50 év alatt a kamatok
fizetésével egyidejüleg törleszthető le a kölcsön összege is. Az ily feltételek
mellett megküldött kölcsönt az intézet egyáltalában nem, az adós ellenben
bármikor felmondhatja. Az intézet összes jelzálogkölcsöneinek állománya az
1892. év végén volt 12,43 millió frt, melynek fedezetéül 30,88 millió frt
értékü ingatlan volt lekötve. Hasonló céllal és szervezettel alakult meg 1873.
a Kisbirtokosok földhitelintézete, amely azonban 1879. hűtlen kezelés miatt
megbukott.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|