Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kismarton... ----

Magyar Magyar Német Német
Kismarton... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kismarton

(Eisenstadt), Sopron vmegy kismartoni j.-ban fekvő 4 község, melyek közigazgatásilag önállók s egymástól függetlenek, de tényleg teljesen összeépíttetvén, egy kiterjedt várost képeznek s közgazdaságilag is teljesen együvé tartoznak. A 4 község a következő: Kismarton, rendezett tanácsu város, szabad királyi város címerével, (1891) 321 házzal és 2972 lakossal (közte 355 magyar, 2410 német, 131 horvát; 2813 római katolikus, 74 ágostai evangelikus, 65 izraelita); Kismarton-Váralja (Eisenstadt-Schlossgrund), kisközség 20 házzal és 200 lakossal (közte 33 magyar, 158 német, 9 horvát); Alsó-Kismartonhegy (Eisenstadt-Unterberg), nagyközség 53 házzal s 534 lakossal (174 magyar, 1187 német, 61 horvát; 1282 római katolikus, 127 izrael.); a 4 községben összesen tehát 543 ház és 5137 lakos van. Mind a négy község teljesen egybeépülve, közvetlenül a Lajta-hegység tövében, felette kies vidéken fekszik. Legszebb része az egészen városias jellegü szabad királyi város, kissé régies külsejü, de tiszta barátságos házakkal s utcákkal; itt van a városháza, takarékpénztár, kaszinó, 2 könyvnyomda, katonai alreáliskola, a ferenciek kolostora (alapíttatott 1622 aug. 2., épülete 1629-ből való) az Esterházy-család igen díszes sírboltjával (benne Esterházy Pál nejének, Orsolyának üvegszekrényben őrzött holtteste), továbbá az éktelen külsejü plébánia- (Szt. Márton-) templom (1494. évből), a város keleti végén levő Trefort-téren pedig az állami polgári fiu- és leányiskola díszes épülete. A városon kivül van a katonai alreáliskola 3 emeletes impozáns épülete szép parkkal. Kismarton-Váralja az Esterházy-kastélyt és környékét, a kastély előtti nagy tért foglalja magában. Az Esterházy-kastély nemcsak K. legnagyobb nevezetessége, de általában egyike Magyarország legnagyobbszerü palotáinak, melynek belseje valóban fejedelmi pazar fénnyel és pompával van berendezve. A kastély nagy négyszöget képező kétemeletes épület, melynek főhomlokzata a magyar vezérek márványba vésett mellképével van díszítve; egyik tornyában van a 175 mázsányi nagy harang, mely a fraknói nagy harangból öntetett. A kastélyt Esterházy Pál nádor 1683. építteté; mai alakját Moreau építőtől nyerte, hátsó homlokzatát 20 óriási jón oszlopból álló oszlopcsarnok díszíti. A kastély belsejében gazdag könyvtár s gyüjtemények vannak; itt őriztetik a hercegi család gazdag levéltára is. A kastéllyal szemben, a vártér tulsó oldalán vannak az istállók, két nagy épület, köröskörül toscanai oszlopokkal díszítve, belül pazarul berendezve; a kastély mögött pedig az Esterházy Miklós hercegtől 1801. alapított gyönyörü park csatlakozik, s abban a Leopoldina-csarnok, Lichtenstein Leopoldina hercegnőnek Canova által carrarai márványból készített gyönyörü szobrával. Alsó-Kismartonhegy tiszta zsidó város. Felső-Kismartonhegyen van a hires kálvária, melynek alapkövét Esterházy Pál nádor 1701 szept. 23. tette le; a kálvária-templom csak egy nagyobb épületből áll, melynek belsejében az egyes kápolnák csigavonalban emelkedve vannak elhelyezve; magában a templomban van Haydn József díszes síremléke (1820), ki mint Esterházy herceg karmestere soká működött Eszterházán és K.-ban. Közelében van Hyrtl József szülőháza (emléktáblával) és az irgalmas-rend kolostora és kórháza (1760). K. élénk s fejlődő iparos város; székhelye a járási szolgabirói hivatalnak, járásbiróságnak és adóhivatalnak, római katolikus esperességnek, kir. közjegyzőségnek; van itt katonai alreáliskola, állami polgári fiu- és leányiskola lakatos-tanfolyammal egybekötve, alsófoku ipariskola, két takarékpénztár, gépgyár és sárgarézöntő, s ecetgyár; borkereskedése felette élénk s főleg Ausztria felé irányul. K. vasúti állomása Szárazvámnál, a várostól egy órányira van; van posta- és táviróhivatala, telefon-állomása, postatakarékpénztára. A várostól ÉK-felé van a hercegi nagy vadaskert 1300 ha. területtel. A Lajta-hegységben kitünő követ (lajtamész) fejtenek számos kőbányában; a hegység lejtőin igen jó bor és gyümölcs terem.

K. a XII. sz.-ban mint falu az ó-budai káptalan birtokában volt; ettől vette meg III. Béla király, ennek fia Imre pedig 1202. Korláth Benedek vajdának ajándékozta II. András Korláthot száműzvén, a város királyi kézbe került, utóbb pedig a XIV. sz.-ban a Kanisay-család, utoljára pedig 1447. Albert osztrák herceg birta, ki a lakosok ekkor már szabadalmas jogait megerősítette, 1464. Mátyás király a III. Frigyesnél levő magyar koronáért zálogba adta K.-t több más királyi javadalommal, ki azt az akkor Ausztriában nagyban virágzó Szent György-rend lovagjainak ajándékozta. Utóbb Mátyás a K.-i zálogjogot kicserélte és a várost és uradalmat fiának, Corvin Jánosnak adta, kitől Szapolyaira, majd pedig I. Miksára szállott; ekép K. egészen 1622-ig tényleg el volt szakítva Magyarországtól és csak akkor igérte meg II. Ferdinánd a soproni országgyülésen, hogy az összes magyarországi várakat vissza fogja adni. Ezen igéretét meg is tartotta, de egyidejüleg a vár és város elszakíttatott és a várat Esterházy herceg nyerte, mig a város 1648 okt. 28. a királyi városok sorába vétetett fel. 1683. sokat szenvedett a törököktől, 1619. Bethlen seregeitől, 1713. pedig majd az egész város dögvészben halt el, minek emlékére szép szentháromság-szobrot állítottak. 1704. ütközet volt itt Károlyi Sándor kuruc-tábornok és Heister között, mely az utóbbinak győzelmével végződött; itt születtek Hyrtl Ferenc a hires orvos és Weigl József zeneszerző. V. ö. Századok, 1868, 181; 1883, 67. és 72. lap.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is