Kiszebáb

kisze, a Ciberebába szó alatt tárgyalt szalma- v. rongyváz másik neve, melynek teljesebb alakja a cibere-leves szláv neve: kiszelica (a. m. savanyu lé), vagy elmagyarosítva kiszőce. Minthogy a télkihordás ama nagyon elterjedt népszokását, melynél a K. szerepel, ott, ahol a telet ábrázoló báb e nevet viseli, virágvasárnapján gyakorolják (v. ö. Ipolyi, Magy. myth. 295 s. k. l.), e bőjt végére eső időpont miatt a szokás jelentése utóbb a néptudatban eredeti értelmét elvesztvén, a bőjt kihordásának szinét öltötte fel. Erre vallanak a báb K. nevén kivül azok a dalok is, melyek kikisérése közben egyes helyeken énekelnek. Ilyen az Ipolyinál idézett dal eleje is, amely igy szól:

                Haj ki kisze, haj ki;

                Menj ki Kisze, Keszőce,

                Jöjj be sunka, jöjj be;

                Jöjj be sódar s gombóca.

A szokásról részletesebben, l. Télkihordás.

Forrás: Pallas Nagylexikon