Kíton
(Chiton), a mai ingnek megfelelő alsó ruhadarab a
görögöknél. Hosszukás négyszögü lepel volt, melyet kétrétbe hajtva ugy
fektették a test körül, hogy mig egyik oldala egészen zárva volt, a másik
oldalán nyitott maradt, legfölebb kapcsok tartották össze két szélét. A zárt
oldalon a kar számára nyilást vágtak a lepelbe, a másik kar fölött pedig a két
felső csücsköt a vállon kapocs füzte össze. A csipő táján öv szorította a
testhez. A szabad polgárok K.-ja min da két vállat érte, a munkásoké és
rabszolgáké a jobb kart s a mell jobb felét meztelenül hagyta. Ez utóbbinak
különös neve is volt, Exomis-nak hivták. A dór nők K.-ja a térdig ért s
gyapotból készült, az u. n. jón K., melyet Athénben Perikles idejéig viseltek,
hosszabb volt s vászonból csinálták. Ez utóbbiból fejlődött a dupla K. (l. az
ábrát), melynek jellemző sajátsága az volt, hogy a háton és mellen duplán
feküdt, lejebb a lábig aztán egyszerüen hullott alá. A K. szine rendszerint a
fehér volt.
[ÁBRA] Kíton.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|