Kíton

(Chiton), a mai ingnek megfelelő alsó ruhadarab a görögöknél. Hosszukás négyszögü lepel volt, melyet kétrétbe hajtva ugy fektették a test körül, hogy mig egyik oldala egészen zárva volt, a másik oldalán nyitott maradt, legfölebb kapcsok tartották össze két szélét. A zárt oldalon a kar számára nyilást vágtak a lepelbe, a másik kar fölött pedig a két felső csücsköt a vállon kapocs füzte össze. A csipő táján öv szorította a testhez. A szabad polgárok K.-ja min da két vállat érte, a munkásoké és rabszolgáké a jobb kart s a mell jobb felét meztelenül hagyta. Ez utóbbinak különös neve is volt, Exomis-nak hivták. A dór nők K.-ja a térdig ért s gyapotból készült, az u. n. jón K., melyet Athénben Perikles idejéig viseltek, hosszabb volt s vászonból csinálták. Ez utóbbiból fejlődött a dupla K. (l. az ábrát), melynek jellemző sajátsága az volt, hogy a háton és mellen duplán feküdt, lejebb a lábig aztán egyszerüen hullott alá. A K. szine rendszerint a fehér volt.

[ÁBRA] Kíton.

Forrás: Pallas Nagylexikon