Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
kiválasztás... eduction
kiválasztás... excretion
kiválasztás... secretion
kiválasztás... selection

Magyar Magyar Német Német
kiválasztás... Auswahl (e)...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

kiválasztás

Az a folyamat, amelynek során az élőlények anyagcseréjük bomlástermékeitől mentesülnek. A növényi sejtekben az anyagcsere-végtermékek gyakran a citoplazmában halmozódnak fel, zárványok alakjában v. a sejtüregekben kialakuló sejtnedvekben. Az állatok viszont általában kiválasztják sejtjeikből, sőt legtöbbször szervezetükből is a mérgező v. felesleges anyagokat. Az állatok kiválasztó szervrendszerei részt vesznek a szervezet belső környezete szabályozásában. Az egysejtűekben v. az egész testfelületen át, v. lüktető üregecskével megy végbe a kiválasztás. A szivacsokban és a csalánozókban szintén teljes testfelületen történik a kiválasztás. A laposférgekben elővesécske alakult ki, amely a testüreget a testfelszínnel köti össze. A testüregben zárt sejten át történik a kiválasztás . Az elvezető cső falán keresztül sok anyag visszaszívódik, bizonyos anyagok pedig itt kerülnek kiküszöbölésre. Ez a hármas működés, szűrés, visszaszívás, egyes anyagok kiküszöbölésére az elvezető csatornák falán keresztül, minden állati kiválasztószervre jellemző. A gyűrűsférgekben nyitott csillós tölcsérrel kezdődnek a vesécskék, hasonló szervük van a rákoknak, a puhatestűeknek. A rovarokban és a pókokban viszont a felfedezőjéről, Marcello Malpighi olasz anatómusról elnevezett ún. Malpighi-edények választanak ki, amelyek vakon kezdődő, változó számú csövecskékből állnak. A testüregből a bélcsatornába vezetnek. A gerincesekben a vese a kiválasztószerv. A halak nagy részében és a kétéltűekben ősvese alakult ki, amely a test két oldalán elhelyezkedő szelvényezett csatornarendszer. A csatornák kezdeti szakasza az ősvesében kehelyszerűen körülveszi az érgomolyagokat. Ezt a képződményt nevezzük vesetestecskének. A hüllőkben, a madarakban és az emlősökben utóvese alakult ki. Ennek egységei a vesetestecskék, amelyek azonban már nem szelvényezett elhelyezkedésűek, hanem kötőszövetes tokkal körülvett páros szervben helyezkednek el. Ilyen az emberi vese is. Kéregállományában mintegy 1-1 millió vesetestecske található, velőállománya pedig az elvezető csatornákat tartalmazza. Ezek végül a vesemedencébe torkollnak, ahonnan a vizelet a húgyvezetéken át a húgyhólyagba, majd onnan a húgycsövön át a külvilágba kerül. Az emberi szűrlet napi mennyisége mintegy 180 I, ami a vér kb. 2,5 l átszűrhető részének sokszoros átszűrésével jön létre. Természetesen az átszúrt anyagok nagy része folyamatosan visszaszívódik. A felesleges mennyiségű víz és ionok eltávolításával a vesék fontos szerepet játszanak a belső környezet jellemzőinek szabályozásában. A vizeletkiválasztás szabályozása elsősorban hormonális úton megy végbe. A belső környezet jellemzőit ugyan receptorok érzékelik, de az idegrendszer hatására a hipotalamusz és a mellékvesekéreg (belső elválasztású mirigyek) hormonjai szabályozzák a visszaszívásokat.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is