Kivitel

a nemzetközi kereskedelemben valamely államterületre nézve az az árumennyiség, amelyet az illető állam a saját területén termelt javak közül más állam területére szállított; ezzel ellenkezőleg azon árumennyiséget, amelyet valamely állam idegen területről szállított saját területére: behozatalnak nevezik; végre azt az árumennyiséget, amely csak azért kerül valamely állam területére, hogy onnét minden átalakítás, vagy feldolgozás nélkül változatlanul megint kivitessék: átvitelnek mondják. A nemeztközi kereskedelemnek e három eleme szerepel az áruforgalomban, az államok fizetési mérlegeiben és végre igen fontos részét teszi az egyes államok kereskedelmi vérlegeinek. Az áruforgalom eredményére nézve az átvitel közömbös, mert amennyivel megnöveli egyszer a behozatalt, ugyanannyival meg fogja növelni a K.-t is és igy a forgalom egyenlegét nem módosítja; ezt csupán a K. és behozatal nagysága állapítja tehát meg, még pedig ugy, hogy ha a K. mulja felül a behozatalt, akkor az illető állam áruforgalmát aktivnak, ellenkezőleg passzivnak mondják, mert az előbbi esetben az áruforgalom útján a külföldön magának új aktivákat szerez, mig az utóbbi esetben a passzivái szaporodnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon