Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Klimkovics... ----

Magyar Magyar Német Német
Klimkovics... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Klimkovics

1. Béla, festő és rajztanár, szül. Kassán 1833 márc. 24., megh. u. o. 1885 febr. 10. Hajlamot érezvén a művészi pályára, 1851. Bécsbe ment s ott a festőakadémián két évig tanult. 1853. a családfentartás gondjai reá nehezedvén, hazament s a festésből élt. Később magánrajziskolát alapított, melyből számos kitünő tanítvány (Benczur Gyula is) került ki. 1861. a kassai főreáliskola rajztanárává nevezték ki s mint ilyen mind haláláig működött. K. főkép a genre-festésben tünt ki, közkedveltek voltak oltárképei is. Aquarelljei közül megemlítjük: A műutazók, A libapásztornő, Kovács a falu végén, A gyalogposta, A szüret, Kút a falu végén, Ki a legény a csárdában? Nagy érdemei vannak K.-nak a felső-magyarorzsági muzeum-egylet alapítása körül, amelynek igazgatója is volt. V. ö. Felső-magyarországi Muzeum VI. évkönyvét (1885).

2. K. Gábor, katona, az előbbinek ikertestvére, szül. Kassán 1833 március 24., megh. u. o. 1891 május 6. Az 1848-iki szabadságharc kitörésekor mint 15 éves fiu félbeszakítva gimnáziumi tanulmányait, fölcsapott honvédnek s a hires vörössapkás 10. zászlóaljba soroztatott be a lengyel származásu Lapinszky parancsnoksága alatt álló tüzérséghez. H. csakhamar tűzmester lett s 26 csatában részt véve, bekalandozta az egész országot. A világosi fegyverletétel után büntetésből a 34. osztrák gyalogezredbe közembernek sorozták be s az omützi várba eszkortálták. Vasszorgalmával azonban felküzdötte magát s 3 évi szolgálat után őrmester, 7 évvel később pedig hadnagy lett. Végigküzdötte az 1859-iki olasz, az 1864-iki dán és az 1866-iki porosz hadjáratokat és kitüntetést is nyert. A königgrätzi harcmezőn megsebesült s aztán Danzigban porosz fogságba került. Nagy érdeme volt a kassai felső-magyarországi muzeum-egylet alapítása és fejlesztése körül.

3. K. Ferenc, festőművész, az előbbinek bátyja, szül. Kassán 1826 aug. 31., megh. Budapesten 1890 ápr. 9. Gimnáziumi tanulmányai végeztével 1845. Egerbe ment, ahol arcképekre kapott több rendbeli megrendelést. Azután Pestre jött s 1846-1848. Marastoni műtermében dolgozott, majd beállt honvédnek és vigig küzdötte a szabadságharcot. Ennek legyőzetése után 1856-ig Magyarország különböző vidékein élt, oltár- és arcképeket festve, aztán Párisba ment, honnan csak három év mulva tért vissza. 1869. rajztanári állást vállalt a főváros V. ker. állami gimnáziumában, ahol több mint 20 évig működött. K. festett tájképeket, arcképeket, különös előszeretettel azonban az egyházi és történelmi festészetet művelte. Ez utóbbi irányu művei közül nevezetesebbek: Salamon és László kibékülése Szt. István sírjánál 1083. és Salamon király végpercei a Pola melletti barlangban. Művészi jubileumát kevéssel halála előtt ülték meg a budapesti művészek. Nagy érdeme azonkivül az, hogy a felső-magyarországi muzeum alapítását ő kezdte meg. V. ö. Vasárnapi Ujság (1889).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is