Klórsavak és sóik

A klór hidrogénnel és oxigénnel képezett savai, melyeket szabad állapotban v. sóiban ismerünk, a következők: HClO alklórossav, HClO₂ klórossav, HClO₃ klórsav, HClO₄ felklórsav. Alklórossav, csak oldatban és sóiban ismeretes. Oldatát kapjuk, ha vizzel feliszapolt kéneső oxidhoz klórgázt vezetünk. Könnyen elbomló, erősen oxidáló sav. Sói az alklórossavsók v. hipokloritek, melyek erős halványító hatásuknál fogva használatosak (l. Klórmész). Klórossav csak sóiban ismeretes. E sói a klórossavsók v. kloritek. Klórsav oldatban és sóiban ismeretes. Oldatát ugy kapjuk, ha a klórsavas báriumot vizben oldjuk és az oldathoz a bárium leválasztásáa éppen elegendő kénsavat elegyítünk. E vizes oldat levegőüres térben besűríthető. A klórsav e tömény oldata igen erősen oxidáló sajátságu. Sói a klórsavsók v. klorátok, melyek közül a káliumklorát (l. o.) a legfontosabb. Sói éghető anyagokkal dörzsölve v. ütve, hevesen explodálnak. Felklórsav a klór savai között a legállandóbb, a kálium sójából kénsavval való óvatos desztilláció útján előállítható. Szintelen, maró, füstölgő folyadék. Fs. 1,78. Vizes oldatban állandó, vizmentesen exploziv. Sói a felklórsavsók v. hiperklorátok.

Forrás: Pallas Nagylexikon