Klosteneuburg
város Tulln alsó-ausztriai kerületi kapitányságban, 10
km.-nyire Bécstől a Duna és vasút mellett, a Szárhegy ÉNy-i lábánál, (1890)
8988 lak., szőllőtermeléssel, önologiai és pomoligiai iskolával, az országos
őrültek házának fiókjával. A Duna egyik mellékága alsó és felső városra osztja,
ez utóbbiban van az augusztinusoknak Ausztriában egyik leggazdagabb és
legrégibb zárdája (III. Lipót 1106-36. alapította). A folyam melletti dombot
koronázzák a zárda újabb (a XVIII. századból való) palotaszerü épületei,
melyeket 1869-94-ig restaurálták. A keleti kupolán a császári korona, a Ny-in a
főhercegi kalap látható. A zárdában őrzik az eredeti főhercegi kalapot is. Az
egyházi kincsek megtekintésre méltók; a klastromi könyvtár 40,000 kötet
könyvet, 1460 inkunabulumot és 1550 kéziratot tartalmaz. A Lipót-kápolnában,
meglehetősen homályos, földalatti helyiségben őrzik a hires, 1181-ből való
verduni oltárt, amely 51 fémtáblából áll; ezeken bibliai jelenetek vannak
ábrázolva ugynevezett niello-módon; ez oltár alkalmasint a
rézmetszet-készítésben az első kisérlet. A régi káptalani terem ablakait a
XIII. századból való üvegfestmények díszítik. A klastrom temploma mellett egy
házban a heidelbergaihoz hasonló nagy hordót őriznek. A kolostorban II. Ulászló
magyar és cseh király, arcképét őrzik. (V. ö. Száraz cikkét az Arch.
Értesítőben.) A város Hunyady Mátyás idejében hosszabb ideig a magyarok kezében
volt. V. ö. Drexler K., Das Stift K. (Bécs 1894).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|