Klug

1. Lipót, matemaikus, szül. Gyöngyösön 1854 jan. 23. A középiskolába szülővárosában és Budapesten járt, szaktanulmányait 1870-74. a királyi József-műegyetemen végezte, 1874. a mennyiségtanból és ábrázoló geomeriából tanári oklevelet szerzett s a pozsonyi főreáliskolán nyert alkalmazást, honnan 1892. a budapesti II. ker. állami főreáltanodához tétetett át. Közben 1881. bölcsészetdoktori címet szerzett s 1891. a budapesti tudományegyetemen a szintetikai geometria magántanárává képesíttetett s egyetemi előadásainak megtartására egy éven át hetenkint egyszer a fővárosba utazott. 1892. képesítése az ábrázoló geometriára is kiterjesztetett. Ugyanekkor jelent meg a magyar tud. akadémia segélyezésével A projektiv geometria elemei c. műve. irt továbbá több középiskolai tankönyvet s számos matematikai értekezést, melyek a magyar tud. akadémia értekezései közt, az Archiv der Matematik und Physik, a Matematikai és Fizikai Lapok c. folyóiratokban s az iskolai értesítőkben jelentek meg.

2. K. Nándor, fiziologus, szül. Kotterbachban (Szepes) 1845 okt. 18. Orvosi tanulmányait a bécsi és budapesti egyetemeken végezte, oklevelét 1870. nyerte el Budapesten. Már tanuló korában kiváló előszeretettel foglalkozott az élettannal; több ízben nyert pályadíjat. 1871-73. a budapesti egyetemen természettani, 1873-78. az élettani tanszék mellett Jendrassik Jenő oldalán mint tanársegéd működött; számos maradandó értékü szakmunkája alapján Jendrassik tanár ajánlatára már 1874. egyetemi magántanárrá habilitálták. Az 1876. év egy részét állami ösztöndíjjal külföldön, különösen Lipcsében töltötte; ottani munkássága elismeréséül megválasztották a lipcsei élettani társulat rendes tagjává. 1877-ben a budapesti egyetemen nyilános rendkivüli, 1878. a kolozsvári egyetemen az élet- és szövettan nyilvános rendes tanárává nevezték ki, mely minőségben 12¹/₂ évig működött. A kolozsvári élettani intézet olykép restaurálta, hogy ma a külföld bármely hasonintézetével kiállja a versenyt. 1890. a budapesti élettani intézet igazgatóságát vette át nyilvános rendes tanári minőségben. Nagyszámu munkái ugy hazánkban, mint külföldön mindenütt méltó elismerésben részesültek; a legtöbb hazai és számos külföldi tudományos társulat tagjává választotta; igy 1890. a magyar tudományos akadémia levelező, 1894. rendes tagjává, a firenzei Academia Medico-Fisico Florentina levelező tagjává; az erdélyi muzeumegylet orvostermészettudományi szakosztályának 2 éven át elnöke, majd titkára stb., a kolozsvári egyetemnek 1889-90-ben rektora volt; stb. Önálló dolgozatai a természettan és élettan köréből valók, és bár az élettan legtöbb fontosabb fejezetét gazdagította értékes buvárlataival, kiváló munkái mégis leginkább az érzékszervek, sziv, vérkeringés és táplálkozás fiziologiájával foglalkoznak. Nevezetesebb munkái és dolgozatai a következők: Vizsgálatok az emlősök fülcsigájáról (Orv. Hetil. 1873; Magy. Tud. Akad. Értekez. 1873); Kisérletek a bőr hővezetéséről (Orv. Hetil. 1873); Physikai vizsgálatok a dobos és nem dobos kopogtatási hangról (Orv. Hetil. 1874); A szinérzésről indirekt látás mellett (Magy. Tud. Akad. Értekez.1875); Mkor telődnek meg vérrel a sziv edényei? (Orv. Hetil. 1876); A helyérzésről hőbeli behatások alatt (Orv. Hetil. 1877); A szem fénytörő közegeinek hősugár-átbocsátó képességéről (Magy. Tud. Akad. Értekez. 1878); Tanulmányok különböző légnemü testek befolyásáról a békasziv működésére (Orv. Hetil. 1879); Adatok a békasziv beidegzésének elméletéhez (Orv. Természettud. Értes. 1879); A digitalis hatásáról, különös tekintettel a sziv beidegzésre (Orv. Természettud. Értes. 1880); A bolygóidegnek a szivműködést siettető hatásáról (Orv. Hetil. 1880); A béka szividegeiről (Orv. Természettud. Értes. 1881); Vizsgálatok békasziven a bolygóidegek elfajulása után (Orv. Természettud. Értes. 1881); A vastagbél Lieberkühn-féle mirigyei váladékának emésztő hatásáról (Orv. Természettud. Értes. 1883); Az emberélettan tankönyve (Budapest 1888); Az enyv mint tápanyag (akadémiai székfoglaló értekezés 1890); Az enyv emésztődéséről (Mathem. és Természettud. Értes. 1890); Adatok a madarak emésztésének ismeretéhez (Orv. Hetil. 1890); Emlékbeszéd Jendrássik Jenő felett (Akad. kiad. 1892); Az emberélettan tankönyve (II kötet; 2. kiad. 1892); A fehérje mennyiségi meghatározásának egy új módja (Orv. Hetil. 1893); Vizsgálatok a gyomoremésztés köréből (Magyar. Orv. Archiv. III. évf.); Adatok a pepsin-emésztéshez (magyar tudományos akdémiai székfoglaló értekezése 1894); A proteinszerü anyagok synthesise (Chemiai Folyóirat I. év. 1895) stb. Mindezen dolgozatok részint egész terjedelmükben, részint kivonatola a külföld orvosi szaklapjaiban is voltak ismertetve. E lexikon fiziologiai cikkeit K. irja.

Forrás: Pallas Nagylexikon