Kmety

György, a szabadságharc tábornoka, született Pokorágyon (Gömör) 1810-ben, meghalt Londonban 1863 április 29. Bécsben a katonai pályára lépett, közvetlen 1848 előtt ezredével Olaszországban feküdt, a hazában megindult mozgalmak és szervezkedések hirére Magyarországba jött, hol a Győrött alakuló 23-ik honvédzászlóaljba (Rákócziak) mint őrnagy belépett és a csornai dicső ütközet után tábornoki rangot nyert; mint dandárparancsnok, főleg az isaszegi ütközetben tünt ki, Budavár ostrománál ő vitte a támadást az egész ostrom alatt a vizivárosi oldalon; midőn Görgey Komárom alól visszavonult, K. parancsot vett, hogy a Bácskába vonuljon; itt több fényes apró ütközetet vívott, de végre visszavonulni kényszerült. A temesvári csatában a balszárny parancsnoka volt s késő estig hősiesen védte magát, és midőn a jobbszárny s a köznép visszavonult, az ő csapatai képezték a fedező utóhadat. A világosi fegyverletétel után K. Törökországba menekült és az iszlámra tért. Aleppóban letelepedett, hol 1851 végeig élt; ekkor más menekültekkel együtt Angliába ment; az orosz háboru kitörésekor Törökországba visszatért, egy anatoliai hadosztály parancsnoka lett és 1855. Muravjev orosz tábornok ellen Karszt várának védelmét vezérelte s ennek történetét meg is irta: A narrative of the defence of Kars on the 29. of Sept. 1855. translated from the German of George Kmety. (London 1856) s ez év szeptember 29-én a Taknan hegyek közt fényes ütközetet vívott, melyben a 30,000 főnyi orosz sereget tönkre tette. A béke helyreálltával mint Iszmail pasa, török császári nyugdíjat nyert. 1861. utazást tett Nyugat-Európában s mindenütt nagy kitüntetésben részesült; ugyanez évben Londonban megtelepedett s innét a Magyarország címü lapban Görgey eljárását és erről irt munkáját éles, szakavatott birálat alá vette. Kardja és érdemjelei a nemzeti muzeumban vannak.

Forrás: Pallas Nagylexikon