Knapp

1. Albert, német egyházi költő korunkban, szül. Tübingában1798 jul. 25., megh. Stuttgartban 1864 jun. 18., hol evangelikus lelkész volt. Saját költeményeiből is több füzetet adott ki, melyek széles körben elterjedtek, de különösen jó szolgálatot tett az általa 1833-53. kiadott Christoterpe címü almanachszerü művével, melyben számos kiváló egyházi költeményt és becses életrajzokat közöl; kedvezően fogadták Evangelische Liederschatz für Kirche u. Haus (2. kiad. Stuttgart 1850) címü művét. V. ö. Lebensbild von A. Knapp. Eigne Aufzeichnungen, fortgeführt von seinem Sohn (1867).

2. K. Frigyes Lajos, német kémikus és technologus, szül. Michelstadtban (Odenwald) 1814 febr. 22. Giessenben és Párisban tanult; 1838. magántanár, 1841. rendkivüli és 1848. a kémiai technologia rendes tanára lett Giessenben. 1853. Münchenben az államtudományi kar tanára s 1856-ban a királyi porcellángyár felügyelője lett. 1863-69-ig a braunschweigi politechnikumon a kémiai technologiát tanította. Főműve: Lehrbuch der chemischen Technologie (Braunschweig 1847, 2 kötet, 3. kiadás 1865-1875); kiadta Percy Metallurgiá-ját németül (u. o. 1862) stb.

3. K. Györtgy Frigyes, német nemzetgazdasági és statisztikai iró, szül. giessenben 1842 márc. 7. Miután egyetemi tanulmányait bevégezte, 1867. a lipcsei statisztikai hivatal vezetését vette át; két év mulva a lipcsei egyetemen a közgazdaságtan és statisztika rendkivüli tanárává lett, mig 1874. a strassburgi egyetemre hivták meg rendes tanári minőségben. Következő nagyobb munkákat irta: Ueber die Ermittelung der Sterblichkeit aus den Aufzeichnungen der Bevölkerungsstatistik (1868); Die Sterblichkeit in Sachsen (1869); die neueren Anstichten über Moralstatistik (1871); Theorie des Bevölkerungswechsels (1874); Die Bauernbefreiung und der Ursprung der Landarbeiten in den älteren Theilen Preussens (2 kötet, 1887); Die Landarbeiter in Knechtschaft und Freiheit (1891).

4. K. Jakab Ármin, német szem- és fülorvos, szül. Daubornban, Limburg a/d. Lahn mellett, 1832 márc. 17. Orvosi oklevelét Giessenben nyerte el 1854. Több éven át segédje volt Gräfes A.-nak, 1860. Heidelbergában magántanár, 1865. pedig a szemészetnek nyilvános rendes tanára lett. 1868. alapította New-Yorkban az Ophtalmic and aural Institutet, és 1882-től fogva a városi egyetem Medical College-en mint rendes tanár működött. K. kiváló érdemeket szerzett a fiziologiai optika, az intraokularis daganatok ismerete és az operativ technika fejlesztése érdekében tett tanulmányaiért. Művei: Die Krümmung der Hornhaut des menschlichen Auges (Heidelberga 1860); Die intraokularen Geschwülste (Karlsruhe 1868); Cocaine and its use (New-Yort 1885); Investigations on fermentation, putrefaction and suppuration (1886); Cataract extraction without iridectomy (1887) stb. 1869 óta szerkeszti Moosszal együtt az Archiv für Augen- und Ohrenheilkunde c. szaklapot (németül és angolul), mely szaklap azonban 1879 óta elkülönítve, mint Archiv f. augenheilkunde (szerk. Knapp és Schweigger) és Zeitschrift für Ohrenheilkunde (szerk. Knapp és Moos) címen jelenik meg.

Forrás: Pallas Nagylexikon