Kő-Boldogfalva

kisközség Hunyad vármegye vajdahunyadi j.-ban, 540 lakossal. A helységből fel a Magura-tetőre vezető ösvény mellett jellegzetes őskori cserepek találhatók. Ugyancsak a Magura gerincén a Farset (Bükkös) erdő felett találtuk meg a nép által pincének nézett római kőbányákat. Ugyaninnen egy kis nimfa-szobor feje, márványból, a dévai muzeumban található. Az idevaló mészmárga kitünően munkálható kedvelt anyag volt, melyet a római telepekhez Várhelyig, fel egészen Gyulafehérvárig használtak s mely kőfajtát a dákok is értkesíteni tudták. A falu lejtőle a Gredistye határrészen találjuk a római település nyomait. A dévai aranyvárral kapcsolatos három tündér mondája némely verzió szerint K.-ra vonatkozik. A Martinuzzi kincstárában talált számos Koron-aranyat állítólag itt lenn a Sztrigy partján egy kidőlt fa nyomában találta egy halászgató oláh. Hajdan Boldogasszonyfalvának hivták s itt, mint a Hátszeg mellékén, a havasi juhászattal kapcsolatos juhvásárok tartatnak folyvást. Tavaszi «kalkuk» vásárja (szt. György nap körül) a juhok felhajtásának kezdetét jelenti s messzi földről látogatják a juhvásárlók.

Forrás: Pallas Nagylexikon