Farkas Frigyes gróf, császári tábornok. Önmaga Cob-nak irta
magát, történelmünkben K., históriás énekekben Kop v. Kopp uram. Történelmi
szerepe szatmári várkapitány korában, a Petrőczy, Szuhay, Szepessy-féle
fölkelés alkalmával kezdődik, s elejétől végéiglen gyülöletes. Első ténye a
kurucok korrumpálása. Ügynöke, Barkóczy István által, pénzzel, igéretekkel és a
«császár szavával» átpártolásra birta a magyar hajduságot, mely, miután az ő
német és horvát hada időközben egyesült a Spankau és Esterházy vezetése alatt
álló fősereggel, Győrke mellett (Abaújban) 1672 okt. 26. az ütközet hevében
vitte végbe árulását, megbuktatva az egész fölkelés ügyét. A legyőzött
fölkelőkkel szemben K. szörnyü kegyetlenségeket követett el. Forma szerinti
vadászatot tartott rájok, akasztatta, karóba vonatta, kerékbe törette s a halál
más kínos nemeivel gyilkolta azt, aki kezébe került. 1677., midőn a fölkelés
Wesselényi Pál vezetése alatt, francia segéllyel és lengyel zsoldosokkal, ismét
komoly fordulatot vett a császáriakra nézve: a bécsi udvar Strasoldo helyébe a
kiirtás kérlelhetetlen politikáját képviselő K. tábornokot tette kassai
főkapitánnyá s a 13 felvidéki megye katonai főparancsnokává. K. azon kezdte
küldetését, hogy körleveleket bocsátott ki, melyekre vörös akasztófát, karót és
kínzókereket pingáltatott, halálnak halálával fényegetve mindenkit, aki a
kurucokkal tart, vagy fegyvert mer hordozni. Szavának is állott. Babocsay,
tarcali nótárius irja, hogy: «Méltóságos Kopp Generál Kassán és más véghelyeken
az elfogott és rabbá-esett kurucokat akkori időben csaknem mindennaponként
karóztatta és más kínos halál nemével exequáltatta». Egyedül a kassai piacon 22
magyart húzatott karóba, s azonkivül még 40-et végeztetett ki ugynott a
legkeresettebb kínzások közt. K. ugyancsak 1677. Wesselényi ellen megindulva,
átkelt a Tiszán, de tapasztalván, hogy a zsoldjában lévő magyarok mind sűrübben
szökdösnek, hadait visszavonta, csupán Barkóczyt és Collaltót hagyva hátra a
Tisza-vonal védelmére. Időközben a francia külügyi politika, Teleki Mihály
magatartása Erdélyben, s Magyarország háborgó elégedetlensége mind komolyabb
szint öltvén, a bécsi udvar békülékenyebb politikára hajlott. E fordulat első
ténye volt, hogy még 1677. visszahívta a «véreskezü» K. tábornokot Kassáról,
helyébe emberségesebb utasításokkal Wrbna grófot küldvén ki főkapitányul. Neve
hosszu időn át átkos emlékezetü maradt; együtt emlegették Spork, Spankau és
Caraffa nevével.
Forrás: Pallas Nagylexikon