Kobb

Farkas Frigyes gróf, császári tábornok. Önmaga Cob-nak irta magát, történelmünkben K., históriás énekekben Kop v. Kopp uram. Történelmi szerepe szatmári várkapitány korában, a Petrőczy, Szuhay, Szepessy-féle fölkelés alkalmával kezdődik, s elejétől végéiglen gyülöletes. Első ténye a kurucok korrumpálása. Ügynöke, Barkóczy István által, pénzzel, igéretekkel és a «császár szavával» átpártolásra birta a magyar hajduságot, mely, miután az ő német és horvát hada időközben egyesült a Spankau és Esterházy vezetése alatt álló fősereggel, Győrke mellett (Abaújban) 1672 okt. 26. az ütközet hevében vitte végbe árulását, megbuktatva az egész fölkelés ügyét. A legyőzött fölkelőkkel szemben K. szörnyü kegyetlenségeket követett el. Forma szerinti vadászatot tartott rájok, akasztatta, karóba vonatta, kerékbe törette s a halál más kínos nemeivel gyilkolta azt, aki kezébe került. 1677., midőn a fölkelés Wesselényi Pál vezetése alatt, francia segéllyel és lengyel zsoldosokkal, ismét komoly fordulatot vett a császáriakra nézve: a bécsi udvar Strasoldo helyébe a kiirtás kérlelhetetlen politikáját képviselő K. tábornokot tette kassai főkapitánnyá s a 13 felvidéki megye katonai főparancsnokává. K. azon kezdte küldetését, hogy körleveleket bocsátott ki, melyekre vörös akasztófát, karót és kínzókereket pingáltatott, halálnak halálával fényegetve mindenkit, aki a kurucokkal tart, vagy fegyvert mer hordozni. Szavának is állott. Babocsay, tarcali nótárius irja, hogy: «Méltóságos Kopp Generál Kassán és más véghelyeken az elfogott és rabbá-esett kurucokat akkori időben csaknem mindennaponként karóztatta és más kínos halál nemével exequáltatta». Egyedül a kassai piacon 22 magyart húzatott karóba, s azonkivül még 40-et végeztetett ki ugynott a legkeresettebb kínzások közt. K. ugyancsak 1677. Wesselényi ellen megindulva, átkelt a Tiszán, de tapasztalván, hogy a zsoldjában lévő magyarok mind sűrübben szökdösnek, hadait visszavonta, csupán Barkóczyt és Collaltót hagyva hátra a Tisza-vonal védelmére. Időközben a francia külügyi politika, Teleki Mihály magatartása Erdélyben, s Magyarország háborgó elégedetlensége mind komolyabb szint öltvén, a bécsi udvar békülékenyebb politikára hajlott. E fordulat első ténye volt, hogy még 1677. visszahívta a «véreskezü» K. tábornokot Kassáról, helyébe emberségesebb utasításokkal Wrbna grófot küldvén ki főkapitányul. Neve hosszu időn át átkos emlékezetü maradt; együtt emlegették Spork, Spankau és Caraffa nevével.

Forrás: Pallas Nagylexikon