Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Koblenz... ----

Magyar Magyar Német Német
Koblenz... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Koblenz

1. közigazgatási kerület a porosz Rajnai-tartományban, a bajor Pfalz és Hessen nagyhercegség közt; 6205 km2 területtel és (1890) 633,630 lak. Járásai:

 

Területe

Lakóinak száma
 km2-ben

Koblenz város

25

32,664

Koblenz vidéke

250

58,011

St. Goar

465

39,055

Kreuznach

557

71,916

Simmern

571

35,773

Zell

372

30,795

Cochem

502

37,981

Mayen

576

63,938

Adenau

549

21,928

Ahrweiler

371

38,215

Neuwied

621

77,350

Altenkirchen

637

61,556

Wetzlar

531

61,037

Meisenheim

176

13,419

2. K. (Coblenz), a porosz Rajnai-tartománynak, az ugyanily nevü járásnak erődítményekkel ellátott székhelye a Rajna és Mosel összefolyásánál, több vasúti vonal találkozásánál, (1891) 32,664 lak., pezsgő-, szivar-, gép-, zongora- és szappangyártással; moseli és rajnai borkereskedéssel. K. ó- és újvárosból áll; az utóbbiban vannak a nagyobb terei: a Clemens-tér egy obeliszkkel, a Goeben-tér Goeben generális szobrával és a Castor-tér, amelyet az 1812. Drazan Gyula, az utolsó francia prefektus által fölállított kút ékesít; ezen még az eredeti francia feliratok olvashatók. Épületei közül a legjelentékenyebbek: a kat. Castor-templom, román bazilika, amelyet 836. alapítottak és mostani alakjában a XII. sz.-ban építettek; a királyi kastély, amelyet 1778-86. az utolsó trieri választó, Vencel Kelemen részére Peyne francia műépítő épített és amely Auguszta német császárnénak szolgált lakóhelyül; a műipar-csarnok stb. körfalait és erődítményeinek egy részét az 1890. császári rendelet alapján lerombolják. A Rajna mentén D-felé 2,5 km.-nyi hosszuságban nyulnak el a rajnamenti ültetvények (Rheinanlagen), a Schenkendorf-emlékkel. A városból egy hid vezet át a Moselen Lützel-K.-be és egy a Rajnán Ehrenbreitstein erődhöz. K. a rómaiak idejében castrum volt. 1018. II. Henrik császár a trieri érsekségnek adományozta. 1786. a trieri választófejedelmek ide tették át székhelyöket és a francia forradalom idejében ez a város volt a francia emigránsok fő gyülekező helye. 1794. a franciák megszállották és 1798. a Rhin-Moselle département székhelyévé tették. 1815. Poroszországhoz került és 1822. a Rajnai-tartomány fővárosává lett. V. ö. Baumgarten, K. und seine Umgebung (1888); Wegeler, Beiträge zur Gesch. d. Stadt K. (1882).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is