Koburg

1. hercegség, a szász-koburg-gothai hercegség déli (kisebb) része; területe 562,32 km², van (1890) 59,287 lak. s közigazgatási tekintetben a bajor területen fekvő königsbergi kerülethez tartozik. A fővároson kivül még Neustadt (1890) 5020 iparűző lakossal biró város, Rodach (1805 lak.) és Königsberg (Regiomontanus szül. helye, 843 lak.) is a hercegséghez tartozik. - 2. K. vagy Coburg város, a K. hercegség fővárosa, a Türingiai-erdő déli lejtőjén, a Majnába szakadó Itz mentében, az eisenach-lichtenfelsi vasútvonal mellett, igen szép vidéken fekszik. Itt székel a tartományi kormányzóság, a törvényszék és az adóigazgatóság; helyőrségével (502 katona) együtt van (1890) 17,106 lakosa, gimnáziuma, reáliskolája, bányászakadémiája, siketnémák intézete, felső leányiskolája, kórháza, állandó szinháza és két politikai ujsága; takácsipara és sörfőzése jelentékeny. K. belső utcái régiek és rendezetlenek; a külső városrészek szépek és kertek közepén emelkedő villaszerü házakból állanak. A vásártéren áll Albert herceg, Viktoria angol királynő férjének szobra (mintázta Theed), a hercegi kastély előtt pedig I. Ernő ércszobra (mintázta Schwanthaler). Öt temploma közül kiválik a Móric-templom (XV. sz.) csúcsíves stilusával. Maga a hercegi kastély is (1549) az angol-gót építészet emléke. K. környéke festői; a 458 m. magasan fekvő K.-vár 1549-ig a szász hercegek családi vára volt; Wallenstein (1632) nem birta ostrommal bevenni; most muzeum gyanánt szolgál; ebben van az a szoba is, hol Luther 1530. lakott. K. közelében vannak még Kallenberg és Rosenau hercegi kastélyok és Neusess község, hol Rückert hamvai nyugszanak. V. ö. Lotz, Coburgische Landesgeschichte (Koburg 1892); Wittmann, C. Stadt und Feste, nebst Umgebung (u. o. 1882).

Forrás: Pallas Nagylexikon