Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Koch... ----

Magyar Magyar Német Német
Koch... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Koch

1. Gottfried Henrik, német jeles szinművész és dramaturgiai iró, szül. Gerában 1703., megh. Berlinben 1775. 1766-ban a lipcsei szinház igazgatója volt, 1771 óta pedig saját szintársulatának élén működött haláláig Berlinben. K. a német szinpadon sok tekintetben korszakot alkotott; az addigi burleszk vígjátékok helyett behozta a víg operettet és azt mint úttörő 1752-ben megkedveltette Lipcsében.

2. K. József Antal, német festő, szül. Obergibelnben (Tirol) 1786 jul. 27., meghalt Rómában 1839 jan. 12. A stuttgarti Károly-iskolában tanult, de innen 1792. Strassburga, majd Svájcba szökött, 1795. pedig Rómába vándorolt, itt megismerkedett Carstensszel és az ő tanítványának vallotta magát. A római francia okkupáció ideje alatt, 1812-15. Bécsben tartózkodott. Leghatározottabb képviselője az u. n. történeti tájképfestészetnek. Gyülölte azt a modort, mely a tájat a maga puszta valóságában ábrázolja; idealizál, a szép formákra fekteti a fősúlyt, amellett a szereplő személyeket nem mint puszta staffaget, hanem mint a festmény lényeges alkatrészetit alkotja meg. Legkitünőbb művei: Noé áldozata, Hylas; Polyphemos; Nausikaa; Apollo; Diana; Macbeth és a boszorkányok; A Schmadri vizesés Svájcban; Tiroli népfölkelés; A San Francesco kolostor Civitella mellett; Olevano; A Tiberis völgye, stb. Rajzokat készített Dantéhez, Ossiánhoz, Humboldt Sándor műveihez, freskóképekkel díszítette a hires római Marsimi-nyaraló Dante-termét. Érdekes szatirikus irata, melyet a művészi ízlés meghamisítói ellen intézett, a Moderne Kunstchronik. Briefe zweier Freunde in Rom und der Tartarei über das moderne Kunstleben und Treiben oder die Rumfordische Suppe (Karlsruhe 1834). V. ö. Frimmel, a Dohme-féle Kunst und Künstler-ben. (Lipcse 1884).

3. K. Károly, német botanikus, szül. Ettersbergben, Weimar mellett 1809 jun. 6., megh. Berlinben 1879 máj. 25. Jenában és Würzburgban az orvosi tudományokat tanulta, 1833. visszatért Jenába, hol egy év mulva a botanika docense lett. 1836-38., valamint 1843-45. nagy utazást tett Keleten, s azután Berlinben habilitáltatta magát, hol később az egyetemen rendkivüli tanár lett. Művei: Reise durch Russland nach dem kauk. Isthmus (2 köt., Stuttgart 1842-43); Wanderungen im Orient (3 köt., Weimar 1846-47). Főműve: Dendrologie (2 köt., Erlangen 1869-72).

4. K. Keresztély Firgyes, német jogász, szül. Mohrinban, a neumarki Königsberg mellett 1789 febr. 9., megh. Neisseben 1872 jan. 21. Jogot végzett, aztán több törvényszéknél hivataloskodott. 1840. a hallei országos és városi törvényszék és 1841-ben a neissei hercegségi törvényszék igazgatója lett. 1854. nyugalomba vonult. Művei közül említjük: Versuch einer systematischen Darstellung der Lehre vom Besitz nach preuss. Recht (Berlin 1826, 2 kiad. 1839); Das Recht der Forderungen (Boroszló 1836-43, 2. kiad. 1858-1859); Lehrbuch des preuss. gemeinen Privatrechts (3. kiad. u. o. 1857-58, 2 kötet); Prozessordnung (Berlin 1851, 6. kiad., u. o. 1885, 4 köt.); Beurteillung der ersten 10 Bände Entscheidungen des Obertribunals (u. o. 1847).

5. K. Kristóf Vilmos, német hisztorikus és publicista, szül. Buchsweilerben 1737 máj. 9., megh. Strassburgban 1813 okt. 29. Egyideig a Schöpfin alapította államtudományi tanintézetet vezette Strassburgban, 1774. nemességet kapott. 1739. mint az elzászi protestánsok képviselője Párisban kieszközölte, hogy azoknak a jogait elismerték. A nemzetgyülésben a jog mellett tartott védelme miatt 11 hónapi fogságba került. Mint a párisi törvényszék tagja, K. 1802. sikerrel fáradozott a strassburgi egyetem újból való helyreállításán. Művei: Tableau des révolutions de l"Europe (Lausanne 1771, 3 köt., új kiad. Páris 1813, 4 köt. folyt. Schöll); Tableau des révolutions de l"Europe dans le moyen-age (Strassburg 1790, 3 köt.); Sanctio pragmatica Germanorum illustrata (1789); Abrégé de l"histoire des traités de paix depuis la paix de Westphalie (Basel, 1797, 4 köt., 2. kiad. tökéletesítette Schöll, Páris 1817, 15 köt.); Tables généalogiques des maisons souveraines du Nord et de l"Ouest de l"Europe (Strassburg 1782, Páris 1815). V. ö. Schweighäuser és Fritz, Christoph Wilh. v. K. (Strassburg 1814).

6. K. Rikárd, a német birodalmi bank igazgatósági elnöke, szül. Kottbusban 1834 szept. 15. Berlinben tanult, egyideig birósági hivatalnok volt. 1870. a kir. porosz bank főigazgatósághoz hivták meg, 1871. titkos pénzügyi tanácsossá és a bank főjogtanácsosává nevezték ki. 1876. a birodalmi bank szolgálatába állott s annak szervezésében jelentékeny része volt. 1876. titkos pénzügyi főtanácsossá, 1887.a birodalmi bankigazgatóság alelnökévé s 1890. elnökévé nevezték ki. 1894. nem fogadta el a felajánlott igazságügyi tárcát. Számos lapban megjelent jogi és pénzügyi dolgozaton kivül több önálló munkája is van. Megemlítjük a következőket: Zur Reform der preussichen Konkursrechts (Berlin 1868); Über die Zulässigkeit der Beschlagnahme von Arbeits- u. Dienstlöhnen (u. o. 1869); Abrechnungsstellen in Deutschland u. deren Vorgänger (Stuttgart 1883); Die Reichsgesetzgebung über Münz- u. Bankwesen etc. (2. kiad. Berlin 1890); Geld u. Wertpapiere (a Beitraumalutgen zur Erlaumalututerung des Entwurfs eines bürgerlichen Gesetzbuches 4. füzetében, u. o. 1889) stb. Több törvényjavaslatot ő dolgozott ki. 1882 óta a jogászegyesület elnöke.

7. K. Róbert, német orvos, született Clausthalban 1843 dec. 11. Orvosi tanulmányait Göttingában végezte 1862-66., majd tanársegéd lett a hamburgi kórházban, 1866. mint gyakorló orvos letelepedett Langenhagenben Hannover mellett, nemsokára Posen tartomány Rackwitz községében, majd 1872. mint fizikus Wollsteinban. Itt főként bakteriologiai tanulmányoknak szentelte idejét, tanulmányozta a sebfertőzést, szeptikémiát, lépfenét; kutatási eredményét Zur Aetiologie des Milzbrandes (1876), és Untersuchangen über die Aetiologie der Wundinfectionskrankheiten (Lipcse 1878) címü nagybecsü dolgozataiban tette közzé, mire a Reichsgesundheitsamt rendes tagjává lőn meghívta Berlinbe. A mikroszkópiai technikát sok hasznos újítással gazdagította, a górcsövi preparatumok több új festési módját találta fel, mely utóbbiak segítségével sikerült neki 1880. a gümőkór bacillusát is felfedeznie, mely bacillust az állati szervezeten kivül is sikerült tenyésztenie és vele állatokon kisérletileg gümőkórt előidéznie. 1883. titkos kormánytanácsossá nevezték ki s mint a német koleraexpedició vezetőjét Egyiptomba és Indiába küldték, mely kiküldetése alkalmával fedezte fel a kolera kórokozóját, a kommabacillust. Felfedezéseért a német birodalom 100,00 márka tiszteletdíjban részesítette és 1885. Berlinben nyilvános rendes egyetemi tanárrá és a közegészségi intézet igazgatójává nevezték ki. Nagyszámu dolgozatai közül felemlítjük még: Über die Milzbrandimpfung (Berlin és Cassel 1882); Beitrag zur Aetiologie der Tuberkulose (Berliner klin. Wochenschr. 1882). Nagy számban jelentek meg ezenkivül dolgozatai a Mitteilungen aus dem kaiserlichen Gesundheitsamt-ban. V. ö. Vasárnapi Ujság (1890 757. és 1884 485. old.).

8. K. Vilmos Dániel József, német florista, szül. Kuselban 1771 márc. 5., megh. Erlangenben 1849 nov. 14. Jenában és marbugban orvosi tudományokra adta magát, 1795. Trarbachban, 1789. Kaiserslauternban mint városi főorvos működött. Ez alatt a természettudományokkal is buzgón foglalkozott. Entomologische Heftet (Frankfurt 1803, 2 füzet), Ziz-zel együtt pedig Pfalz flóráját: Catalogus plantarum florae Palatinae (Mainz 1814) adta ki, azután Röhling Deutschlands Floráját dolgozta át (M. m. Frankfurt 1823-1839, 5 kötet). Ismertette a fűzfákat (De Salicibus Europaeis, Erlangen 1828). 1824-ben Erlangenbe az orvostan és botanika tanárának hivták meg, s a botanikus kert igazgatója és udvari tanácsos lett. Legkiválóbb műve: Synopsis Florae Germanicae et Helveticae (M. m. Frankfurt 1837, 2. kiadás 1843-47). Ennek kivonata a Taschenbuch der deutschen und schweizerischen Flora (Lipcse 1844, 6. kiad. 1865, 8. kiad. [Halliertől] 1881). E kitünő munkájába K. fiume vidékét is belé foglalta s Fiume jellemző növényeit is ismerteti. Neilreich, Diagnoten der in Ungarn u. Slavonien bisher beobachteten Pflanzen, welche in Koch"s Synopsis nicht enthalten sind címü jeles munkájával (Bécs 1867) K.-nak e munkáját mintegy hazai florává egészítette ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is