Kochanowski
János, lengyel költő, született Syczynben, a radomi
vajdaságban 1530., melgh. Lubinban 1854 aug. 22. Husz éves korában atyja
Németországba, Padovába, Rómába, Velencébe, Párisba küldötte, hogy ismereteit
bővítse. Hazájába 1557. tért vissza és Zsigmond Ágost király szekretáriusa
lett, később azonban lemondott minden méltóságról és kitüntetésről s
visszavonult a vidéki élet magányába. A lengyeleknek egyik legjelentékenyebb
költője: költőfejedelemnek nevezték. Nemes, tiszta karakter s igaz lengyel
hazafiság jut kifejezésre tartalmas, mély érzésü verseiben. Gyönyörü nyelven
irt, ő honosította meg a nyugati formákat a lengyel irodalomban. De jelentékenysége
nagy nemzeti hatásában rejlik. Midőn Párisban tartózkodott, onnan hazaküldötte
Mit akarsz tőlünk Uram c. versét, ez hazájában oly nagy lelkesedést keltett,
hogy az öreg Naglovics őt, az ifju embert mondotta a legelső lengyel költőnek.
Legszebb műveit birtokán: Czarnolasban irta. Sok latin munkán kivül lengyel
nyelven irt munkái közül nevezetesek: A szatir; A kérő; Elégiák leánya
halálára; Apróságok. Irt sok szép dalt. Versben fordította le, illetve
átköltötte Dávid zsoltárait oly művészettel, hogy katolikusok, luteránusok,
reformátusok (a reformáció korában) egyaránt lelkesedtek érte. Az Iliaszból
tárgyat merített egy antik formáju drámához, kórusokkal: A görög követek
elutasítása címen, amelynek ma is nagy hatása volna, ha stilszerüen előadnák.
De a lengyel szinpad akkor még igen kezdetleges volt, azért nem irt K. több
drámát. Művei számos kiadásban jelentek meg. Öccse Péter (megh. 1620.) és
rokona András műfordításokkal szereztek érdemeket a lengyel irodalomban.
Orlando Furioso és A megszadított Jeruzsálem fordítása K. Pétertől való
(Kiadták Krakóban 1618., illetve 1799.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|