Köd
a levegő viztartalmának egyik alakja, mely akkor áll elő,
midőn a vizgőz apró cseppek alakjában sűrüsödik. Ezek az apró cseppek nagyobb
mennyiségben a levegőt teljesen átlátszatlanná teszik. K. akkor képződik, midőn
páragazdag melegebb légáram, különösen tenger felől jövén, hidegebb földrészek
felett elvonul. Példák rá az angolországi hirhedt ködök, az új-foundlandi ködök
stb. A K. képződését nagy mértékben elősegíti, ha a légkörben finom porszemek
szállingóznak, p. számos gyárkémény füstjéből származó koromszemek, melyek
többek között a londoni sűrü ködöt (fog) létrehozzák, mely a tárgyakon, hol
lerakódik, piszkos koromréteget hagy maga után. Ha a K. sűrüsödik, esőbe megy
át. Vizek, nedves rétek, mocsarak felett a levegő párával telt és azért este
felé, midőn a levegő lehül, köd képződik. Ha a levegő mérséklete a fagypont
alatt van, a képződő köd apró jégkristályokból áll, amely a földi tárgyakon
mint zuzmara lerakódik. Kiterjedt pusztákban, hol az eső- és harmatképződés
hiányzik, köd sem fordul elő, minthogy a levegő nem éri el egykönnyen a telítés
pontját. Száraz K.-nek nevezik a légkörnek azt az elhomályosodását, melyet
vulkanikus kitörésekből származó finom por, v. a mocsaras vidékeken szokásos
turfaégetésből származó fürt okoz. Különösen észlelték e tüneményt nagy
erősségben és kiterjedésben 1783. majdnem egész Európában, sőt Ázsia és Afrika
egyes részein is. Gyakran kiterjedt erdőégések is okoznak száraz ködöt, mint p.
az 1834. Európában, 1819 nov. Kanadában észlelt száraz K. Különösen Németország
ÉNy-i részében és Hollandiában lép fel ez a jelenség május-juliusban. Mióta
1870. a lápok jobb kihasználására egyesületek alakultak, a száraz K. fellépése
mindinkább ritkább lesz. A száraz K. kellemetlen lehet, de káros hatását
egyáltalában nem lehet kimutatni. Prestel, aki sokat foglalkozott e
tüneménnyel, azt találta, hogy a légköri tüneményekre semmiféle befolyással
nincs, igy tehát az a vélemény, mintha a száraz K. szárazságot vagy hideget
okozna, az esőt elkergetné és a zivatarokat eloszlatná, a mesék országába
tartozik.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|