Kodolányi

Antal, gazdasági iró, szül. Bátorban (Heves) 1835 febr. 16. Gimnáziumi tanulmányait Rozsnyón, Selmecbányán és Egerben végezte, s azután a pesti egyetemre iratkozott be. 1855-ben a gazdasági pályát választotta életcéljául s Szászországba ment, hol gazdasági szaktanulmányokkal foglalkozott. Onnét visszatérve, a lévai uradalomban irnokká nevezték ki, 1858 elején pedig Sennyey Pál báró szerződtette mint gazdasági titkárt, mely minőségében a Bodrogközben (Zemplén) Bélyben az 1862. évig tartózkodott, gazdag tapasztalást szerezve a jószágkezelésben és tanulmányait folytatva. Ezen időre esik K. első irodalmi tevékenysége, szorgalmasan dolgozva a Magyar Gazda c. szaklapba. 1861. indította meg a mai napig fennálló és kedvelt Gazdasági Zsebnaptárt, mely e nemben első volt a magyar irodalomban. A Falussi Gazda s a Gazdasági Lapok is gyakran hozták élénk tollal irt cikkeit. 1862. előnyös föltételek mellett Andrássy Gyula gróf gazdasági titkárja lett, de ezen állásától már egy év mulva megvált és a kertészeti társulat Magyar Kertész címü lapjának szerkesztésére vállalkozva, Pestre költözött, mely állását, 1863 őszén az orsz. m. gazd. egyesület segédtitkárává választatván, elhagyta és mint az egyesület akkori hivatalos lapjának, a Gazdasági Lapoknak segédszerkesztője, élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki. 1867. K. nagyrészben Sporzon Pál társaságában tanulmányi utazást tett Németország-, Franciaország- és Svájcba, miről közösen ily címü munkát adtak ki: Jelentés a gazdasági szakoktatás állásáról 1867-ben (Pest 1867). 1869-ben az Erdély részére Kolozs-Monostoron felállított gazdasági-tanintézet igazgatásával bizta meg a földmívelési, ipar- és kereskedelmi minisztérium. 1873. a budapesti műegyetemnél üresedésbe jött gazdaságtani tanárállásra nevezték ki, majd a magyar földhitel-intézet jószágbecslője lett. Huszonötéves irodalmi működése emlékeül tisztelői aranytoll felajánlása és a K.-féle jutalomdíj alapításával tüntették ki. Nagyszámu, a legkülönfélébb szak- és egyéb lapokban - sokáig az Egyetértés gazdasági rovatvezetője volt - megjelent cikkein és fentebb említett művein kivül főbb munkái: Növénybonc-, vegy- és élettan (Pest 1867), A testalak s a haszonvételi termelőképesség közötti viszony a szarvasmarhánál (Kolozsvár 1870); Útmutató készségek a gazdasági napló vezetésére (u. o. 1871). A kolozsmonostori gazd. tanintézet tanári kara által kiadott s általa szerkesztett Georgikai Felolvasások-ba töb cikket irt. Szerkesztette az éppen említett tanintézet 1869-72-iki évkönyveit; fordította Drechsler Gusztáv dr. koszoruzott pályamunkáját Gazdasági haszonbéri mintaszerződések (Budapest 1874) c. alatt. A Jellinek-féle gyümölcsnemesítési és tenyésztési eljárás leirása (Kolozsvár 1873). A Falusi gazda Könyvtárában megjelent tőle: A lótenyésztésről (Budapest 1876); Gyümölcsfatenyésztésről cserép- és faedényekben (u. o. 1877); Gazdasági számvitel kis gazdák számára (u. o. 1877). Ugyancsak 1877. megindította a Gazdasági könyvvitel naptárát. A rózsatenyésztés (Eger 1886); A községi gazdakörök alapszabálytervezete (Budapest 1887). Német nyelven megjelent tőle; Landwirthschaftlicher Schreibkalender; Die Cultur u. Zubereitung des Flaches (Bécs 1870, 5. kiad.).

Forrás: Pallas Nagylexikon