Koenig

1. Henrik József, német regényiró, szül. Fuldában 1790 márc. 19., megh. Wiesbadenben 1869 szept. 23. Adóellenőr volt Fuldában, s midőn áthelyezték Hanauba, beválasztották a hesseni tartománygyülésbe ellenzéki képviselőnek. Heves beszédeiért többször rendreutasították, s 1831. az egyház ki is közösítette. Ezután 1847. mint törvényszéki főtitkár működött Fuldában; ekkor visszavonult a politikai élettől. Igen sok történeti regényt irt, melyeknek java új kiadásban is megjelent (Lipcse 1875, 15 köt.). Művei: Die hohe Braut (2 kötet) és Die Klubbisten in Mainz (3 kötet), mely utóbbi a német irodalom legjobb történeti regényei közé tartozik.

2. K. Róbert, német iró, szül. Danzigban 1828 nov. 15. Filologiát és teologiát tanult; 1854. a Cäcilia-iskola (felsőbb leányiskola Oldenburgban) igazgatója, majd (1858) a droyszigi tanítónőképző felügyelője volt. Szerkesztette a lipcsei Daheim hetilapot 1889-ig. Pedagogiai dolgozatain kivül közrebocsátotta: Der grosse Krieg von 1870 (Lipcse 1872, 2. kiadás); Aus der Belagerung von Strassburg (u. o. 1877); főműve: Deutsche Litteraturgeschichte, mely szép illusztrációi miatt 23 kiadást ért (Lipcse 1893).

3. K. Rudolf, német akusztikus, szül. Königsbergben (Poroszország) 1832 nov. 26. Párisban 1858. akusztikai műszerek készítésére gyárat alapított. A grafikus módszert az akusztikára alkalmazta és a hanggyorsaságot, mozgó hangforrások hangváltozását, manometrikus lángokat stb. illetőleg tett vizsgálatokat. Nevezetes műve: Quelques expériences d"acoustique (Páris 1882). K. nagy hirnévre tett szert akusztikai készülékek kiválóan pontos és szép kiállítása által. Különösen hiresek rezonáncszekrényes hangvillái, melyeket hasonló tökéletességgel eddig senki sem készített, továbbá szirénái, melyekre nézve beható kisérleti tanulmányokat tett.

Forrás: Pallas Nagylexikon