Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kőfúró gép... ----

Magyar Magyar Német Német
Kőfúró gép... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kőfúró gép

(bány.). A kemény kőzetben dolgozó bányász munkaidejének legnagyobb részét a repesztő lyuk kifúrására kénytelen fordítani. Hogy ezt a munkát gyorsabban lehessen végezni, újabb időkben gépeket alkalmaznak, melyeket vagy kézzel, vagy vizzel, sűrített levegővel, v. elektromos erővel hajtanak.

[ÁBRA] 1. ábra. Broszmann Jenő kőfúró-gépe.

[ÁBRA] 2. ábra. Richter Gusztáv kőfúró-gépe.

A kézzel hajtott gépek csak arra valók, hogy a munkás ereje folytonosabban és célszerübb módon használtassék fel. Szerkesztettek e végre ütve működő és forogva működő gépeket; az előbbieket keményebb, az utóbbiakat lágyabb kőzetben alkalmazzák. A géperővel hajtott fúrógépek is v. forogva, v. ütve működők; a forogva működőknél rendesen vizet alkalmaznak hajtóerőül, mely egy csőnek acélfogakkal ellátott végét nagy erővel nyomja a kőzethez, és gyorsan forgatja; ezek a gépek azonban csak egyenletes szövezetü és nem nagyon kemény kőzetben működnek jó eredménnyel. Sokkal általánosabban vannak elterjedve az ütve működő K.-ek, melyeknél rendesen sűrített levegőt alkalmaznak hajtóerőül, minek az a jó eredménye is van, hogy a gépek működése közben nagymennyiségü tiszta levegő jut a munka helyére. Legújabb időben az elektromos erőt is alkalmazzák a fúrógépek hajtására. Az ütve működő gépek ugy dolgoznak, mint a kézzel fúró bányász, csakhogy az ütést, forgatást, előretolást és visszahúzást a gép maga végezi. E fúrógépekkel igen jó eredményt lehet elérni; olyan kőzetben, melyben kézi munkával alig lehet 24 óra alatt egy méterre előre haladni, jól szerkesztett gépekkel és az eltakarításra és biztonosításra szolgáló munkák kellő berendezése mellett 24 óra alatt 4-5, sőt 7 méter előhaladást is értek el, és az egy méternyi előhaladásra számított költség kisebb volt, mint a kézi munkánál. Ez okból most már rendesen alkalmazzák az ilyen gépeket a vasúti alagutak építésénél és minden olyan bányamunkánál, melyet gyorsan kell végezni.

Az egész világ gépészmérnökei versenyeztek a K.-ek szerkesztésében, és hazai gépészeink is kitünő, s a külföldiekkel egyenlő hatásu fúrógépeket állítottak elő. A külföldiek közül csak a Burleigh, Dubois-François, Ingersoll, Mac-Kean és Sachs-féle gépeket említjük meg, egyszersmind bemutatjuk Broszmann és Richter fúrógépeit, mint hazai találmányokat, melyeket Kachelmann Károly gépgyára Vihnyén igen csinosan és jól állított elő. Broszmann Jenő selmeci gépészeti felügyelő fúrógépének hosszanti és keresztszelvényét mutatja az 1. ábra, melyből kitetszik, hogy Broszmann a sűrített levegő szétosztására külön szekrényt alkalmaz, melyben r ramács mozgatja az osztó tolókákat a, a sűrített levegő, mely e mozgatáshoz szükséges, a hajtó hengerből lép a kir r ramács hengerébe, és hatását végezvén, ismét a hajtó hengerbe tér vissza. A hajtó ramácsot R az i nyiláson beömlő sűrített levegő a rajzban kitüntetett állásig visszalöki, mialatt a ramács másik vége a d nyiláson kiszorítja a szabadba a már működött levegőt, ekkor az osztó ramács r elzárja a baloldalon levő kifúvó nyilást és megnyitja a jobboldalit, minek következtében R ramács a vele összekapcsolt fúróval együtt gyorsan előre löketik. A visszahúzás alatt (a keresztszelvényben jól kivehető) k k zárókerekek segítségével R ramács és vele együtt a fúró is egy csekély szögü forgást végez. A gépet a kézzel hajtott m csavarorsó tolja előre. Ez a fúrógép kitünően működik, valamint Richter Gusztáv bányagondnok fúrógépe is; e magyar gépek szerkezete egyszerü, egyes részei könnyen szétszedhetők és összerakhatók, és minden törés vagy elgörbülés ellen biztosítva vannak. A 2. ábra mutatja a Richter-féle gép hosszanti szelvényét. A sűrített levegő a nyiláson tódul be a gép osztó-szekrényébe és ha r tolóka a rajzolt helyzetben áll, x csatornán át a hajtó hengerbe lép és R ramácsot előre löki a vele összekapcsolt fúróval együtt; eközben az osztó tolókát balfelé szorítja a sűrített levegő, x csatornát elzárja és megnyitja z csatornát, minek következtében R ramács a fúróval együtt visszavonatik. A fúrót p és k zárókerekek forgatják minden visszahúzás alkalmával; a fúrók előtolása kézzel történik.

Az ütve működő fúrógépek igen erős rázkódásoknak, a forogva működők pedig nagy nyomásnak vannak kitéve; szükséges tehát, hogy erős szerkezetü állványokkal legyenek összekapcsolhatók. A fúró-állvány szerkesztése nem kevésbbé fontos, mint a fúrógépé; egy jó állványnak kevés helyet kell elfoglalnia, nem szabad fúrás közben a helyéből elmozdulni és ugy kell szerkesztve lennie, hogy a fúrógépet minden irányban meg lehessen rajta erősíteni. Igen célszerü Richter Gusztáv állványa, melyen egyszerre 3 fúrógép dolgozhatik.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is