Kőhalom
1. K. (Steinberg), kisközség Sopron vármegye felső-pulyai
j.-ban, (1891) 1128 német lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
- 2. K. (Reps), nagyközség Nagy-Küküllő vármegye kőhalmi j.-ban, (1891) 2775
német, oláh és magyar lakossal; a járási szolgabirói hivatal székhelye, van
járásbirósága és adóhivatala, iparostanonciskolája, vasúti állomása (1 órányira
a községtől), posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. A csinos község
fölé 120 méternyire emelkedő sziklás hegyet K. vára koronázza, melyről gyönyörü
kilátás nyilik a brassói és fogarasi hegyekre. A XIII. sz.-ban épült várat
1323. Róbert Károly király Tamás vajda által, a Henning szász ispán vezetése
alatt keletkezett lázadás büntetéseül megostromoltatta. Az alsó vár kútja
1623-29. készült. A vár ma raktárul szolgál. A várhegy oldalon kén- és
konyhasótartalmu gyógyfürdő van. K. azelőtt a hasonnevü szék főhelye volt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|