Kőhegy
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye pilisi felső j.-ban, Pomáz és
Szent-Endre fölött emelkedő 367 m. magas hegy, mely függélyesen emelkedő
trachitfalával s kiterjedt laposával s az arról nyiló szép kilátással a
fővárosi turisták kedvelt kiránduló helye. A K. alatt haladt el a rómaiak egyik
főútja, mely Szent-Endrét Esztergommal kapcsolta össze. Az Árpádok korabeli
okiratok a K.-t Kyhug és Promontorium Pomaziense név alatt említik. Kitünő
szőllői miatt sok viszálykodás folyt érte. IV. László 1278-ban nővérének, a mai
Margitszigeten levő apácaklastrom fejedelemasszonyának adományozta; de az
apácák e birtokot nem birhatták háborítatlanul. A XIII. sz.-ban többször
elfoglalták tőlük erőszakosan, 1467. pedig Pomázi Chyko János ejtette
hatalmába. Mátyás királynak két ízben kellett intézkednie, hogy az apácákat
jogos tulajdonukba visszahelyezze. A török hódoltság idejében a Vathay-család
birta K.-et. 1662. Vesselényi nádor a pozsonyi viszályra adott okott a
Vathay-család és az apácák közt. V. ö. Jankó János, A pomázi K., (Turisták
Lapja I. évf. 195. l.); Thallóczy Lajos, A szt.-endre-pomázi K. (Arch. Értesítő
1877. XI. köt. 225. l.); Koch Antal, A dunai trachit-csoport (Budapest 1877).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|