Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kőhidak... ----

Magyar Magyar Német Német
Kőhidak... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kőhidak

azok a hidak, amelyeknél a hídfők v. pillérek közti nyilást faragott kőből, terméskőből, téglából v. vertfalazatból (beton) készült boltozat hidalja át. A K.-nál a boltozat képezi a híd főtartóját és egyúttal a rajta nyugvó ráfalazás és feltöltés közvetítésével ez hordja a hídpályát is. K.-nál tehát rendes körülmények közt kereszt-, hossz- és egyéb másodrendü tartók nincsenek is alkalmazva. A boltozat alakját illetőleg a K.-nál legszokásosabb a teljes félkörü, v. a körszelet alaku boltozat; alkalmazzák ezenkivül a nyomott ívalaku, elliptikus vagy kosárvonalalaku boltozatokat is; ritkábban a magasított ív, magas parabola v. csúcsíves boltozatokat. A körszelet boltozatnál a nyilmagasságnak vagyis a boltzáradéktól a boltvállak közt húzott egyenes vonalig mért merőleges távolságnak a nyiláshoz való viszonya rendesen 1:5 - 1:7, legfölebb 1:12 szokott lenni, de kivételesen (nemoursi hid) 1:17 is előfordul. A boltozatra a záradéktól a vállak felé való eséssel ráfalazást szoktak alkalmazni (l. az ábrát), melynek célja egyrészt a boltvállak nagyobb mértékü megterhelése által a boltozat szilárdsági viszonyait kedvezőbbé tenni, másrészt lejtős és megfelelő vastagságu cement vagy aszfalt vizmentesítő réteggel ellátott felületén a beszivárgó vizet a vizlevezetőkhöz terelni. Ahol a ráfalazás méretei igen nagyra adódnának ki, ott u. n. takaréküregeket (kisebb kereszt- v. hosszirányu boltozatokkal) alkalmaznak a ráfalazás testében. A ráfalazásra jön a feltöltő kavics- vagy homokréteg, a vizlevezető körül nagyobb darab kövekkel, a lefolyás könnyítése végett. Ezt a feltöltést, a híd keresztmetszete irányában értve, mindkét oldalról u. n. homlokfalak határolják, amelyek a boltozat szélein vannak felépítve. Sziklás, vagy igen megbizható szilárdságu altalajon épülő K.-nál a talajt használják fel természetes ellenfalak (l. o.) gyanánt (u. n. culées perdues) s külön hídfőt nem is építenek, egyébként azonban a K.-nál a hídfőknek oly erőseknek kell lenniök, hogy a boltozatnak egyik irányu, s a hátuk mögött levő földtömegnek evvel ellenkező irányu nyomását külön-külön is kibirják. Az ellenfalak és a boltozat szilárdsági viszonyai tekintetében egyébként az a szabály az irányadó, hogy az u. n. nyomások vonalának az ellenfal, illetőleg a boltozat keresztszelvényének belső harmadrészében kell maradnia. Ennek a szabálynak az alapján határozzák meg első sorban a boltozat vastagságát és az ellenfal méreteit.

[ÁBRA] Kőhíd.

A K. általános elrendezését illetőleg még az a körülmény is figyelembe veendő, hogy a boltvállaknak legetőle az árviz szine fölé kell esniök. Ott is, ahol elkerülhetetlen, hogy a boltozat válla az árviz zine alá essék, ügyelni kell arra, hogy az árviz szine fölött elegendő nyilás maradjon; különben jégjárás idején veszedelmes jégtorlaszok és vizduzzadások származhatnának. Ilyen esetben a jégjárásra való tekintettel a boltozat élét le szokták tompítani (alámetszeni). Ami a K. nyilását illeti, arra nézve ugyanaz áll, ami a többi hidakéra: minél drágábba kerül egy-egy pillér, annál kevesebb s igy annál nagyobb méretü nyilásokat célszerü építeni. A K.-nál e törvény érvényességének a határát az szabja meg, hogy a nyilás növekedtével rohamosan növekedik a boltozat költsége és a kivitel nehézségei is. A legnagyobb nyilásu kőhíd, amelyet eddig egyátalán építettek, a washingtoni vizvezeték Cabin-John hídja (69,5 m.); ehhez legközelebb áll az osztrák államvasút stanislau-woronienkai vonalán levő jaremcei Pruth-híd (65,0 m.), amelyen ráfalazás helyett kisebb boltozatok vannak a teher átadására fölépítve. Ami különösen a betonhidakat illeti, azok igen biztató eredménnyel vétettek alkalmazásba, csupán tartósságukat illetőleg nem lehet még végleges itéletet mondani, tekintve a rövid időt, amióta azokat általánosabban készítik. Igen magas völgyhidaknál magas és karcsu pillérek erősítése végett egymás fölött több emeletben merevítő boltozatokat szoktak alkalmazni. Az ilyen szerkezetü völgyhidak közt nevezetesebbek: a Chaumont-viadukt Franciaországban és a Göltschthali-viadukt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is