Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kohn Sámuel... ----

Magyar Magyar Német Német
Kohn Sámuel... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kohn Sámuel

Kohn Sámuel, zsidó teologus és történész, a pesti zsidó hitközség rabbija, szül. Baján 1841 szeptember 21. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte; 1858-1866-ig a Boroszlóban fennálló zsidó teologiai szemináriumnak volt növendéke; ez idő alatt ugyanott az egyetem bölcsészetkarának hallgatója 1864-ig, midőn a nevezett egyetemen doktori szigorlatot tett. 1866 juniusban a pesti zsidó község a már akkor is jó hirnévnek örvendő fiatal tudóst egyik rabbi-székébe választotta. E minőségében alkalma nyilt a pesti zsidó hitközség és a magyar zsidóság kulturmozgalmaiban előkelő módon közreműködni. Tevékeny része volt az 1868. egybegyült magyarországi zsidó egyetemes gyülés munkálataiban. A rabbiképző intézet vezérlő bizottságában, u. m. a VI. községkerületben K. az alelnöki tisztet foglalja el; elnöke a nemrég alakult zsidó irodalmi társaságnak. Irodalmi tevékenységének zsengéi kora ifjuságába nyulnak vissza. Már 1860 óta találkozunk cikkeivel a Löw Lipóttól kiadott Ben-Chananja és a Meiseltől kiadott Carmel c. folyóiratokban. 1863. az Illés próféta legendáiról irt tudományos értekezést (Der Prophet Eljah in der Legende, Boroszló 1863), melyet De Pentateucho Samaritano ejusque cum versionibus antiquis nexu (Lipcse 1865) címü alapvető doktori disszertációja követett. Egy ideig különösen a pentateuchusnak szamaritán fordítása, ennek kritikai és filologiai viszonyai körül mozogtak tanulmányai, melyeknek erdményeit a Samaritaniche Studien, Beiträge zur samaritanischen pentateuch-Uebersetzung u. Lexikographie (Boroszló 1868) és Zur Sprache, Literatur und der Dogmatik der Samaritaner (Lipcse 1875) címü önálló munkáiban adta elő, majd később is a Zeitschrift d. deutschen morgenländischen Gesellschaft címü folyóiratban megjelent terjedelmes cikkeiben (Zur neuesten Literatur der Samaritaner 1884, Die sam. Pentateuch-Uebersetzung nach d. Ausg. von Petermann u. Vollers, 1893) közölte. A zsidó irodalomtörténetre tartoznak: Mordechai ben Hillel (Boroszló 1878); A magyar nemzeti muzeum héber kéziratai (M. Könyvszemle 1877). Méltó föltünést keltettek a zsidóság magyarországi történetére vonatkozó, valamint a zsidó irodalom magyar vonatkozásait tárgyaló úttörő munkái: Héber kútforrások és adatok Magyarország történelméhez (Történelmi Tár és különnyomat 1881); A zsidók története Magyarországon (I. köt. Budapest 1884); A szombatosok, történetük, dogmatikájuk és irodalmuk (u. o. 1889; németül is megjelent 1894). A felsorolt munkákon kivül nagyszámu tudományos értekezései jelentek meg folyóiratokban (Frankel-Grätz, Monatsschrift für die Gesch. des Judenthums, Történ. Tár, Magyar Nyelvőr), valamint napilapokban is. 1871-72. hivataltársával, dr. Kayserlinggel együtt Ungarisch-Jüdische Wochenschrift címen hetilapot szerkesztett. K. hazánk legjelesebb hitszónokai között foglal helyet, miről nagyszámmal nyomtatásban megjelent egyes prédikációi és templomi emlékbeszédei tesznek tanuságot. Zsinagógiai szónoklatok címen (Budapest 1875) egy külön kötet egyházi beszéd is megjelent tőle. E Lexikon számára a bibliai korszak utáni zsidó irodalom és történetre vonatkozó cikkeket irja.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is