Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Kőimádás... ----

Magyar Magyar Német Német
Kőimádás... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Kőimádás

bizonyos kiválasztott kövek tisztelete, mely ugy a régi, mint a jelenkori pogányságnál divatos. Erdeti és legalacsonyabb foka a fetis-imádás, midőn t. i. a kiválasztott követ Isten gyanánt tisztelik. Ilyen K.-ra akadtak az amerikai indus törzseknél, Ausztráliában, Indiában, Afrika több részében, Lapponiában, stb. Sőt az ókori kulturnemzeteknél is feltaláljuk a K. nyomait; Deukalion és Pirrha maguk mögé hajigálják a köveket, melyekből férfiak és nők lesznek; Trója (s a többi városok) hires palladiumja szintén kő volt, melyet az Istenek küldtek le az égből (meteorok; a rómaiaknál: Jupiter-lapis); Kybele és Gea kultusza, mely ugyan a földre vonatkozott, szintén a K. egy neme volt. Az egyiptomiak, kik azt hitték, hogy az Istenek szivesen lakoznak a kövek közt, kőoltárokon áldoztak, melyek később, a babonás néphit következtében az Istenség megszemélyesítőivé váltak. Az ilyen K. csaknem minden népnél szokásos volt; Tacitus említi a pafoszi Venus kőgolyóját, a görögöknél nagy tiszteletben volt a hiettoszi Herkules-szikla, a zsidóknál Bethel, Jeruzsálem és Garizim kőoltárai, az egyiptomiaknál a fekete Izisz-kövek, a mohammedánoknál a mekkai Ka"ba, az É-i néptörzseknél Stonehenge sziklaköre, a hinduknál a Buddha-kövek, az assziroknál a napisten fekete sziklája, melyet Heliogabalus császár diadallal vitt Rómába, stb. - A K. részben a kereszténységbe is átnyulik, ahol az amuletek és ereklyék tiszteletében nyilatkozik meg; különösen a latin eredetü népek (olaszok, spanyolok, románok, stb.), kik egyébként is nagyon babonások, számos kőnek (lapis lazuli, karneol, ametiszt, opál, stb.) titkos verázserőt tulajdonítanak.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is