Koksztornyok

többnyire kátrányban főzött homokkőből épített magas hengeres tartók, melyeket koksszal töltenek meg. A kokszra eresztett viz vagy egyéb folyadék finoman megoszola folyik folyton lefelé. A K.-t a gázokkal végrehajtott különböző műveletekre használják, mely gázokat a torony alján szokás bevezetni, hogy a felülről jövő leszivárgó folyadék ellen fölfelé hatoljanak. Ez által a gáz és viz oly bensőleg érintkezik egymással, hogy kölcsönös egymásra való hatásuk a lehető legmagasabb mértékben megy végbe. El lehet ugyanis a gázt vagy a kevert gázok egyikmásik alkatrészét ezáltal nyeletni, ami némelykor a gáz tisztítására nézve nagy fontosságu, más esetekben pedig a folyadék természetének szándékolt megváltoztatástát eredményezi.

Forrás: Pallas Nagylexikon