Kolbe
Adolf Vilmos Hermann, német kémikus, szül. Elliehausenben
(Göttinga) 1818 szept. 27-én, megh. Lipcsében 1884 nov. 25. A kémiát Wöhlertől
tanulta Göttingában; 1842. asszisztense let Bunsennek Marburgban, majd 1845.
Lyon Playfairsnek, a londoni Museum of economic Geology intézetben. 1847.
átvette Liebigtől és Bunsentől a braunschweigi Handwörterbuch der Chemie
szerkesztését; aztán egyetemi tanár lett, előbb (1851) a marburgi, majd (1865)
a lipcsei egyetemen. Kémiai kisérletei közt sok hasznos felfedezésre jutott;
ilyen volt a szalicilsavnak mesterséges úton, nagyobb mennyiségben való
előállítása; még fontosabb volt, hogy meg tudta állapítani ugyancsak a
szalicilsavnak antiszeptikus tulajdonságait, mi által ez a szer hasznos
orvossággá lett. Főbb művei: Ausführliches Lehrbuch der organischen Chemie,
melynek 2. kiadását E. v. Meyer rendezte sajtó alá (Braunschweig 1880-84). K.
1869. átvette a Journal für praktische Chemie szerkesztését is.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|