Kölcsön
(lat. mutuum), az a szerződés, melyet valaki (K.-adó v.
hitelező) másnak (K.-vevő, adós) pénzt v. más helyettesíthető dolgokat
tulajdonul oly kikötés mellett ad át, hogy az utóbbi köteles azt, amit kölcsön
kapott, hasonló nemben, minőségben és mennyiségben visszaadni. Az által, hogy a
K. kapott dolog az adós tulajdonává válik, s hogy a visszaadás tárgyát nem a
kapott species, hanem hason mennyiség és minőség képezi, különbözik a K. a
haszon-K.-től (l. o.), melyet a közönséges életben szinte K.-nek neveznek. Ha
p. valaki egy könyvet elolvasás végett átad másnak oly kikötéssel, hogy
átolvasás után a könyvet visszaadni tartozik, ez haszon-K., mig ha valaki
megszorult barátját 10 forinttal kisegíti, azzal, hogy bizonyos idő mulva a 10
forintot adja vissza, ez K. Ha valaki másnak bizonyos kötelemből - p.
vételügyletből - bizonyos pénzösszeget fizetni v. bizonyos mennyiségü
helyettesíthető dolgot adni tartozik, a felek megállapodhatnak abban, hogy a
kötelezett a pénzösszeget, illetőleg a dolgot K.-kép megtarthassa. A K.
visszafizetésének idejére és módjára nézve a szerződés feltételei irányadók.
Kikötött visszafizetési határidő hiányában a K.-t fel kell mondani. A K.-tőle
után kamatok csak kikötés esetében járnak. A K. azt a módját, amely szerint
valaki árukat ad másnak a végett, hogy azokat eladja, s a vételárt K.-kép
megtartsa, contractus mohatrae-nak nevezik. Minthogy a kölcsön adott tárgy az
adós tulajdonává lesz, az átadás pillantától kezdve a dolog veszélye (periculum
rei) nem a hitelezőt, hanem az adóst terheli; kivételt képez a hajós K. (l.
o.). A K.-re vonatkozott a római joban a S. C. (a. m. senatus consultum)
Macedonianum, amelynek értelmében kiskorunak adott K. ellen ugy az apa, mint a
fia kifogást tehetett; a visszafizetett K.-t azonban visszakövetelni nem
lehetett.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|