Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
köles millet
köles panic
köles panic-grass...

Magyar Magyar Német Német
köles Hirse (e)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Köles

(növ., Panicum L.), pázsitfű, 280-850 faja mind a két földségnek meleg vidékén, É-felé s hazánkban leginkább csak egy faját termesztik. Ez a jófizető v. kása K. (Panicum miliaceum L.), 6-9 dm. magas egynyári fű (l. az ábrát); levele lándsás, szőrös. Virágzata már virágzása előtt bókoló és egyoldalra hajlik, füzérkéje egyvirágu, szálkátlan. A P. iumentorum Pers. (P. maximum Jacq.) É.-amerikai; guineai fű v. moha néven sok helyen takarmánynak termesztik, de kertben is díszlik. A P. frumentaceum-ot Roxb. K.-Iniában, a P. turgidum-ot Fossk. pedig Egyiptomban lisztes magváért termesztik. A K. tartalma 13,15% viz, 10,91 magfehérje, 3,67 zsiradék, 56,98 keményítő és dextrin, 13,06 farost, 2,32% hamu. A belőle készített étel tápláló, de kissé nehezen emészthető. Ha kenyérnek sütik, tanácsos ugyanannyi búzaliszttel keverni. Tengerparti piacra bőven szállítják s a hajósnép tápláléka. Tengeri köles, l. Gyöngyköles, szerecsen-K., l. Cirok és Kanárifű.

[ÁBRA] A köles, mellette egy virág nagyobbítva.

A hazánkban termelt kása-kölesnek két főcsoportja ismeretes, összehúzott, felálló bugáju csomós kása-K., és hosszu kocsányu, egy oldalra lekonyuló bugáju bugás K., mely utóbbi bővebben termő. Legjobban a gazdag, jó erőben álló középkötöttségü talajt kedveli s azonkivül friss törésekben szolgáltat nagy terméseket. A kései fagyok elmultával kell vetni s mivel a rövid tenyészidejü növényekhez tartozik, még juniusban is vethető. A K.-t legjobb sorba, 20 cm.-nyi sortávolságra vetni, mely esetben 12-16 liter vetőmag szükséges. Érési ideje aug.-szept.-re esik s minthogy a K. nagyon egyenetlenül érik s magva a kihullásra nagyon hajlandó, aratása nagy óvatosságot igényel. A letakarítást nyomban a cséplés követte s a magot ponyván vékonyan elteregetve szárogassuk. A szalmát is, mielőtt boglyába rakjuk, jól meg kell szárítani, mert különben megpenészesedik, pedig jól eltartva, értékes takarmány. A K. termése nagyon ingadozó. Kataszt. holdjáról 8-16 hl. mag és 7-14 q szalma nyerhető. A mag hektoliter húlya 65-75 kg. s 100 kg. szem 60 kg. kását ad, mely főleg emberi eledelül szolgál. A le nem héjazott K.-t baromfitakarmánynak és szeszfőzésre is használják. Hazánkban a K. évenkint átlagosan 5-600,000 kataszt. holdon szokott termeltetni s az évi termés 4-600,000 hl. között váltakozik.

Betegségei. 1. Legtöbbet szenved a K. az üszögtől, mely által megtámadtatva, a növények alacsonyak maradnak, s bugájuk, mely egészen szétroncsolódik, rendesen benfullad a legfelső levélhüvelyben; az üszkös K. bugája majdnem teljesen fekete porrá - az üszög spóráivá - változik. Ellene a magvak csávázása (l. Gabonaüszög) ajánlható. 2. Rozsda, mit a Puccinia Rubigo vera Wtr. nevü gomba (l. Gabonarozsda) okoz. 3. A Pythium De Baryanum Hesse nevü gomba támadása következtében a zsenge, a magból éppen kikelt növények tövén barna, puha foltok keletkeznek, mire a növénykék lekonyulnak és elhalnak. 4. A Phyllachora graminis Fckl. nevü gomba hosszukás, fekete, kissé kiemelkedő foltokat okoz a leveleken, melyek később elsárgulnak és elfonnyadnak. 5. A Septoria gramineum Desm. nevü gomba hosszukás, halavány, gyakran barnán szegélyezett foltokban mutatkozik a leveleken, mely foltokon később apró, fekete szemecskék láthatók. 6. Anyarozs (l. o.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is