Kollegiális rendszer
az egyházjogban az a nézet, mely szerint az egyház szabad
tagok egyesüléséből áll, akik ügyeiket közös határozatok által rendezhetik és
elintézhetik. E nézet szerint a legfőbb egyházi hatalom az összes
egyházközségben nyugszik, mely az államnak nincs alávetve, hanem egyenlő jogosultsággal
az állam mellett áll. A protestáns államokbana K. ellentétes, részint a
territorialis rendszerrel, mely az egyházi hatalmat is a fejedelemnek
tulajdonítja (cuius est regio, eius est religio), részint az episzkopális
rendszerrel (lásd Episcopalismus). Az államkormányzatban a K. ellentéte a
bürokratizmusnak, és annak értelmében az ügyek vezetése és elintézése
testületre (collegium) van bizva, amelynek tagjai döntő szavazattal birnak.
Valamenyi határozat a szavazatok többsége szerint keletkezik, vagy ha a tagok
száma páros és a szavazatok egyenlően megoszlanak, ugy hogy az a rész
tekintetik többségnek, mellyel az elnök szavazott. A kisebbségnek csak az a
joga van, hogy különvéleményét irásba foglaltathatja. Néha és bizonyos
esetekben az alsóbb foku hatóság elnöke jogosítva van a határozat végrehajtását
v. a többség véleményének határozat erejére emelését is felfüggeszteni és a
felsőbb hatóság határozatát kieszközölni. Csekélyebb fontosságu ügyek a K.
mellett sem kerülnek a kollégium elé, hanem ezeket az azzal megbizott tag az
illető jogszabály vagy előbb hozott határozat értelmében feldolgozza, és az
elnök feladata őrködni a fölött, hogy az elintézés ily értelemben történjék. L.
Bürokrácia és Birósági szervezet.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|