Kölliker
1. Rudolf Albert, svájci anatomus, szül. Zürichben 1817 jul.
6. Orvosi tanulmányait Zürichben, Bonnban és Berlinben végezte, tanítványa volt
Arnold, Müller János és Henlenek, bölcsészdoktori oklevelét 1841. Zürichben,
orvosi oklevelét 1842. Heidelbergában nyerte el. 1843. zürichi magántanárrá
lett a boncolástanból, 1845. ugyanott a fiziologia és összehasonlító
boncolástannak tanárává neveztetett ki, 1847-ben pedig hasonló minőségben
Würzburgba költözött. K. különösen a szövettan terén kiváló tekintély.
Azonkivül kitünő zoologus és a puhányokat s férgeket illetőleg úttörő
munkálatokkal lépett fel. Számos nagybecsü munkája közül kiemelendők:
Mikroskopische Anatomie (Lipcse 1850-54); Handbuch der Gewebelehre (u. o.
1867); Entwicklungsgeshichte des Menschen (u. o. 1861); Icones histologicae (u.
o. 1864-65); Über die Pacinischen Körperchen (Zürich 1843); Die Schleimpolypen
von Messina (Lipcse 1853); Über des Ende der Wirbelsäule der Gonoiden und
einiger Teleostier (u. o. 1860); Anatomisch-systematische Beschreibung der
Alcyonarien (u. o. 1870-72); Die normale Resorption des Knochengewebes (u. o.
1873). 1849 óta Siebolddal együtt szerkeszti a Zeitschrift für wissenschaftl.
Zoologie c. folyóiratot.
2. K. Tivadar, svájci sebész, az előbbinek fia, szül.
Würzburgban 1852 máj. 28. U. o. és Göttingában tanult; előbb atyjának, majd
Volkmannak volt asszisztense, s 1885 óta a lipcsei ortopedikus poliklinika
igazgatója és egyetemi tanár. Fontosabb munkái: Die Verletzungen u. chirurg.
Erkrankungen der periph. Nerven (Stuttgart 1890); Über die Fortschritte der
operativen Chirurgie des Rückenmarks u. der peripherischen Nerven (u. o. 1892).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|